Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 3. szám - Dr. Hamvas Gyula: A középiskola legégetőbb kérdésének arcvonaláról
122 Dr. Hamvas Gyula : A középiskola legégetőbb kérdésének arcvonaláról. milyen erőkből állítja össze a már forrongó magyar vész napjaiban realitással nemzettörténetének háború utáni szintézisét: magunk elé állítjuk ,,A háború és pedagógia“ című, 1915 októberében a Magyar Pedagógiai Társaság ülésén tartott előadása vezető gondolatait. A) „Mivel a háború az egész nép lelkét s a nemzet életének a körülményeit alakítja, szükséges a nevelőknek alkalmazkodniok az új helyzethez már a háború folyamán, és előreláthatóan tisztázniok kell a háborús élet köznevelési tanulságait a békés időkre.“3 B) Nevelési tennivalóink a háború alatt. I. Hassunk az ifjúságra, I. hogy komolyan vegyék ezt az időt, 2. hogy alakuljon ki bennük eszmény, nemzeti és személyes életcél, 3. hogy bízzanak a jövőben. II. Alkalmi irányítás történjék egy-egy harctéri esemény nyilvánosságra jutásakor, vagy a tanulók szüleivel történtek szóvátételével. Törődnie kell ilyen értelemben az öregekkel, felnőttekkel is. Evvel a lelki egységnek szolgálunk. III. Rendszeres alakban gondoskodni kellene arról, hogy az egész nemzet alapos és hiteles tájékoztatást nyerjen a háborúról mindenféle irányban (külpolitika, háború lefolyása, hadszínterek, a háború közgazd,. polit., egészségügyi köz- művelődési hatása, erkölcsi irányú fejtegetések ; az egyén ráutaltsága a közre, felelősségérzése, mi várható a jövőre : óhajtott, vagy aggódva sejtett alakulás (1915 !.) C) Előkészítő munkálatok. I. A főkérdések : 1. mit kíván ez a korszak ezutánra a nevelés szerveitől, 2. amit most szükségesnek látunk a nevelésben, tanításban, mennyiben hiányzott eddig az iskolából, 3. e követelmények kiegészítő természetűek, avagy az eddigi tananyagtól különbözők, vagy azzal ellentétesek? 4. Csak a tanítás anyagának és módszerének a változtatását látjuk szükségesnek, vagy az egész nevelés szellemének kell megváltoznia? 5. Melyek az örök értékek, amelyeket semmiféle változás nem tehet sem a mostani, sem az ezutáni nevelésben mellékessé, vagy feleslegessé? A vezető gondolatnak ezután a nemzetnevelés gondolatának kell lennie. Nemzeti az a nevelés, mely a nemzet helyzetének és a nép jellemének megfelel (Wesselényi). II. Az eddigi nevelés megvizsgálása (tantervek, utasítások, tankönyvek átvizsgálása azért, hogy értéküket a nemzeti nevelés szempontjai szerint megítélhessük. Iskolai szervezet; iskolánkívüli nevelés ügye (népgondozás miatt), tanító- és tanárképzés vizsgálata. III. Néplélek vizsgálata. (Nevelni nemzeti irányban csak akkor lehet, ha népünk jellemét ismerjük.) IV. Művelődési, politikai tanulmányok megindítása. Pontosan tisztázni kell, melyik ponton mit kell tennünk, hogy a köznevelés az új időhöz alkalmazkodva, a közös célt szolgálja. V. A nevelői elmélkedés tud. jeladatai közül a mostani korszak azt kérdi : mi a módja a nemzeti tudatosság kifejtésének? Az értekezés nemcsak a kor szellemi arculatának hű tükre, de * Dr. Imre Sándor : A magyar nevelés körvonalai. 114. o.
