Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 3. szám - Zombor Zoltán: Mitrovics pedagógiai rendszere és a herbartiánizmus
Zombor Zoltán : Mitrovics pedagógiai rendszere és a herbartianizmus. 109 léleti képek érzelmi hatása lesz forrása a szemlélet rendkívüli nagy jelentőségének.9 A szemléltetés lélektanának és pedagógiájának kidolgozása után az emlékezet problémáját exponálja Mitrovics. Az emlékezetről szóló fejezetekbe építi bele a legtöbb pedagógiai vonatkozást. Természetesen itt is megtartja a sorrendet. Mindig előbb a lélektani részt dolgozza ki, s csak azután tér rá a pedagógiai következmények és tanulságok megállapítására. Ismerteti a gyermek és a felnőtt emlékezetének sajátosságait, az egyéni emlékezeti eltéréseket, a különböző emlékezeti típusokat, mindezek pedagógiai következményeit stb. Ismerteti a lelkiállapot befolyását a bevésésre, valamint a kifáradásnak, érzelmeknek, a benyomások erejének és időtartamának, a hangsúlynak, sorrendi változásnak, a hangos és halk, színezett és színezetlen olvasásnak stb. a szerepét. A bevésés után a fölidézésről s a hangulati elemek, a spontaneitás az akarat, a perszeveráció, az időtartam és a reprodukciós gátlások szerepéről, végül pedig az emlékezet fejlesztéséről szól. Következő problémája : a képzelet. Rámutat a képzeletnek a gyermek lelkében való nagy jelentőségére, majd ismerteti a gyermeki képzelet sajátosságait, fajait, az egyéni és tipikus eltéréseket s a képzelet fejlesztésének főbb szempontjait és eszközeit. A gondolkozásról szóló fejezet háromfelé oszlik a fogalom- alkotás, ítéletalkotás és következtetés problémái szerint. Rámutat, hogyan fejlődnek ki eme tevékenységek a gyermeknél, s mit kell tennünk helyes fejlesztésük érdekében. Ugyanitt fejti ki az intelligencia és a lángelme problémáját is. Pedagógiájának súlgpontja azonban kétségtelenül és félreismerhetetlenül az érzelmi élet nevelésén van. Megállapítja, hogy az érzelmi élet fejlesztésére nemcsak azért van szükségünk, mert önmagában is kiegészítő része, mondhatnánk betetőződése az egyéni életnek, hanem azért is, mert többi életértékeink kiélésének is nélkülözhetetlen föltétele, végül pedig azért is, mert az erkölcsi eszményeink megvalósításában tevékenységünknek hatalmas és nélkülözhetetlen rugója.10 11 Az érzelmeknek előbb fiziológiai, majd lélektani törvényeiből vonja le éles tudatossággal azt a nagyjelentőségű megállapítást, hogy idegrendszerünknek állandóan energiahiányokkal kell küzdenie olyankor, amikor szellemi munkánkat megfelelő érzelmek nem támogatják.11 Munkánk ilyenkor tehát nemcsak eredménnyel nem járhat, hanem egyenesen a lelkicrö tékozlását jelenti. Ennek a helyzetnek legszélső példája az, amikor a figyelmet rettegés tartja fenn, s a tanulási kötelezettség érzése egyedül az osztályozástól való félelemből táplálkozik. Ilyenkor nemcsak a félelemmel járó idegen érzések 9 V. ö. Mitrovics : id. mű. : 138—139. 1. 10 V. ö. Mitrovics : id. mű. : 231-—234. I. 11 V. ö. Mitrovics : id. mű. : 241. 1.
