Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere
Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere. 3 len nap felmerülő szükségleteinket és kielégítésüket vegyük szemügyre, és már látni fogjuk, hogy mennyire nem lehetünk meg más emberek munkája nélkül. Nagyszerű képet ad K. Hassert arról, hogy az egész Unióra milyen fontos a búza, tengeri és pamut aratási eredménye. Ha e három termény aratási kilátásai jónak mutatkoznak, akkor bizonyos, hogy az ipar is fellendülés előtt áll, mert az amerikai mezőgazda nem fösvény, és nem olyan konzervatív, mint az európai, hogy az újításoktól visszariadjon. Rossz termés idejében pl. a drótgyárosok panaszkodnak, hogy a mezőgazdák nem akarnak szögesdrótot vásárolni; a gépipar, hogy a mezőgazdasági gépek, motorok és eszközök fogyasztása csökken. Ha azonban jó termés jön, akkor a gazda hamar benyúl a zsebébe, s újat rendel, kijavít, luxuscikkeket vásárol, s az ipar alig győzi kívánságait kielégíteni. Ez a jelenség uralkodik a valutáknál is. Attól a pillanattól, amikor bekövetkezett a bő aratás s ezzel együtt a nettóbevétel emelkedése, a vasutak nagy megrendeléseket adnak szállítóiknak. Űj síneket raknak le, a régi síneket, talpfákat kicserélik, a teherkocsik és lokomotívok állományát jelentékenyen növelik, a hidakat kijavítják, mindenekelőtt minden nagyobb csomópontban bővítik az állomási épületeket, raktárakat. Ezzel együtt jár a vas- és acélipar, lokomotívgyártás, vagongyártás és az építés fejlődése. E miatt növelni kell az ércszállítmányokat, ami viszont a dokkok bővítését, a gépi berendezések és óriási tehergőzösök építését vonja maga után. A kőszénbányáktól szintén többet kívánnak, és így záródik a termelés hálója, amely a mezőgazdaság virágzásából közvetve, vagy közvetlen nyereséget szerez. Példáért nem kell okvetlenül külföldre mennünk. Hiszen a megúnásig hangoztatott állítás, hogy Magyarország is a mezőgazdasággal áll vagy bukik. Az ilyen példák felsorolásával a szociális érdekek felismeréséhez jut a tanuló, és rá fog jönni arra, hogy a közösség minden tagjától elvárja a munkát, és csak annak van joga e munkából származó előnyök igénybevételére, aki maga is résztvesz benne. Az embernek a természetre gyakorolt átalakító hatása : az erdő irtása, mocsarak és vadvizek lecsapolása, árvízszabályozások és az így felszabadított földnek termőfölddé való alakítása, csatornák, városok építése az emberi munka megbecsüléséhez kell, hogy vezessen. Milyen nagyszerű az a munka, amit a hollandusok a tenger árjának megfékezésével végeztek, és az, amit mi végeztünk a Tisza és egyéb vizek szabályozásával ! Hiszen mindkét nép ezzel nagy termőföldeket szabadított fel a víz alól, és sok ezer embernek adott kenyeret. A földrajz erősít meg a szülőföld és a haza szeretetében. Ezt azzal éri el, hogy ismerteti azt a földet, amelyen születtünk és élünk, feltárja szépségeit, megmagyarázza életét. Megtanítja, hogyan keletkezett és alakult ki a földünk, milyen történelmi események színtere volt, milyen a domborzata, klímája, növény- és ásványvilága, kik lakják most és a múltban, milyenek szokásaik, viseletűk, építí*
