Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 3. szám - Trócsányi Dezső: Spengler mint nevelő

Trócsiinyi Dezső: Spengler mini nevelő.

<)7

Spengler mint nevelő.

A Neubau des deutschen Reiches (1924) című művében nagyobb- szabású neveléstani munkát ígért a Der Untergang des Abendlandes írója. Ügy látszik, munkájának messzenéző célokat tűzött ki, talán hasonlót a Nyugat Pusztulásához, s míg itt a történetírást akarta egész új alapokra fektetni, s a jövő filozófiáját megírni, neveléstana számára majd a neveléstudomány megújítását, s a nevelésügy újjá- alkotását tűzi ki feladatul. Az Unterganghoz tíz éven át gyűjtötte az anyagot, három év alatt formába öntötte ; de a Neubau óta csak a „Der Mensch und die Technik“ c. magyarul is megjelent esszéjéről, s a „Deutschland in Gefahr“ c. művéről tudunk (1932). Ügy látszik, a nagy műben, az Untergangban Spengler kiadta ereje javát, s azóta olyanformán lehetett, ahogy őmaga írja a „Der Mensch u. die Tech- nik“-ben : „Minden valóban alkotó ember rettegve ismeri azt az űrt, amely egy mű befejezése után következik“ (10). Betegeskedett-e, vagy nem, nem tudjuk, s a múlt év májusában egyszer csak halála híre érkezett meg. Nem tudjuk, mi maradt íróasztalán, nem tudjuk ott-e a tervbe vett nagy neveléstani mű ; de ismert munkái alapján is szólni érdemes arról a férfiúról, aki pályafutása nagyobb részét a középiskolai katedrán töltötte, s aki a Nyugat Pusztulásáról írt művével olyan hirteleni és olyan kiterjedésű könyvsikert ért el, amilyet filozófiai mű addig sohasem.

Spengler lelkileg Nietzschéhez áll legközelebb. Merész és művészi megfogalmazású írásaiban mindig van valami meglepő. Minthogy azonban alaptételeinek egyike az, hogy megismerésünk teljesen relatív, s hogy nincs igazság, csak igazságok vannak, s ezek is csak bizonyos emberekre nézve bizonyos korokban érvényesek, ő maga vágja útját annak, hogy gondolatai tartósan meggyőző erővel hathassanak. Spengleren beteljesült a saját igazságfogalma : nem volt igazság az írásában, csak olyan igazságok voltak benne, amelyek a világháborút követő összeomlásunk éveiben, mireánk központi országok lakóira lehettek komolyabb hatással, de itt is csak a kritikátlanabb lelkekre. Ma az Untergang spengleryunusa halott, de a könyv mint művészi munka érdekes maradt; s szerzőjének úgyis vezértétele, hogy a történetírás és a történetfilozófia — költészet.

Ha Spengler minden műve az Untergang nihilizmusát hirdetné, nem is volna miért foglalkoznunk vele. Ha igaz, hogy „az emberií