Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Dr. Horváth Károly: A földrajzi szertár
88 Dr. Horvath Károly: A földrajzi szertár. A gyűjtemény főrésze természetesen a geomorfológiai gyűjtemény, melyben a levegő (szél), víz, gleccserek, vulkanizmus hatása, a hegyek képződése és pusztulása, a százados emelkedések és süllyedések magyarázatai találnak otthonra, hogy ezáltal megadjuk az oktatásnak a felsőbb osztályokban a kellő tudományos alapot. Szükséges része a gyűjteménynek a kézikönyvtár, magyar és idegen nyelveken, hogy mindennek, amivel tanítványaink megrohamoznak, gyorsan utánanézhessünk. Csak néhány könyvet sorolok fel, mert az irodalom gyönyörűen fejlődik : Sievers, H. Wagner, Grünther, Brückner, Supán művei régebbről, újabban Eckardt, Lufft, Reichwein, Schüler hatalmas kötetei, hogy a magyar tudományos irodalomból Róna, Cholnoky, Teleki, Princz, Kogutovicz, Bátky, Győrffy, Viskv, Bartugy stb. külföldön is elismert tudós műveit ne is említsük. Hogy a gyűjteményt hol helyezzék el, az sok körülménytől függ. A legtöbb iskolában egyáltalában nincs külön helyisége a földrajzi szertárnak. A térképek, képek, készülékek mind bent állanak a tanteremben, vagy a tanári szoba belépőjében, ritkán a természetrajzi szertárban. A legkevesebb, amit követelhetünk, a gyűjteménynek való megfelelő hely, de követelnünk kell a földrajzi előadótermet is éspedig önállóan (a kőszegi evangélikus leánylíceumban minden tárgynak, tehát a földrajznak is külön terme van). A testgyakorlás, a természettan, vegytan, rajz, természetrajz, ének stb. már mind megkapta majdnem a külön előadótermet, csak még a földrajz nem. Ebben a tekintetben sajnosán elmaradtunk. Míg a fizikai és vegytani helyiségek berendezésére ezreket adnak nehézség nélkül, mert belátják a nevezett tantárgyak nagy hasznát, addig a földrajznak elég pár térkép, pedig az ország természetes erőforrásainak és az idegen népeknek megfelelő ismerete elengedhetetlen alapja minden helyes politikai belátásnak és megbecsülésnek. Azután gyakorlati szempontokból, mint nemzetnevelő és a hazafias érzelmeket szilárd alapokra fektető tanulmány, a földrajz egyáltalában nem áll hátrább, mint akármelyik más tárgy : akár a nyelvek, akár a történelmi stúdiumok. Ma már nem lehet tankönnyvvel, térképpel és mutatópálcával tanítani csupán a földrajzot, mert akkor a nevek tömkelegébe fullad bele, hanem valódi, szemünk elé tárható tényekkel és tárgyakkal, amelyek szebben bizonyítanak, mint a felcicomázott szóvirágok. Amit a természetben megfigyelünk és vázolunk, mintázunk, amit a típusképek tárgyalásában a morfológiai jelenségeknél megismertünk, amit a topográfiái térképeken, vagy az atlaszokban, mint lényeges momentumot találtunk, annak a fizikai, a politikai, a közlekedési, gazdasági, vagy honismereti földrajzban meg kell elevenednie. így lesz csak igazán munkáltató, cselekvésre és gondolkodásra késztető a földrajz tanítása. Ehhez azonban hely és megfelelő taneszközök szükségesek a tanár lelkesedése, munkakedve, alkotóereje egymagában nem pótolhat mindent. Az asztal jobb az előadó- vagy munkateremben, mint
