Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 2. szám - Sarkadi Nagy János: Megjegyzések az új tanterv nevelési céljához

Sarkadi Nagy János : Megjegyzések az új tanterv nevelési céljához. 83 nan éppen tartalmatlanságuk miatt hamar kihulltak.1 Erről a kér­désről csak ennyit. „Sapienti sat est.“ Ha elfogadjuk ezt a nem „neonacionalizmus-t,“hanem múltúnk­ból folyó és az eredeti magyar faji türelmességből következő kultúr­­nacionálizmust, akkor belekapcsolódunk, sőt zászlóvivői lehetünk az Európában még csak hajnalló, de majd világító napként feltörő új humanizmusba.1 2 Tulajdonképpen ez új magyar szellemiség elő­készítői már erdélyi íróink egy része, sőt minden látszólagos aber­rált magyarságuk ellenére a felvidéki ifjúsági mozgalmak is. Mind a két irány a magyarság érdekében, de nem a lehetőség ellenére keresi n megoldást, míg mi itthon egy helyben topogunk, vagy Ábrányi Emil ízű irredenta versekkel nyugtatjuk meg magunkat. Ez a gon­dolat egyesíthet minden csonkaországi és azon kívül élő magyart is. Hogyan neveljük erre ifjúságunkat? Mivel fajilag még nem vagyunk egyöntetűek, történelem szemléletünk részben felekezeti különbözőségünknél fogva nem egységes, a nevelés csak az ezeken felülálló és ezeket egyesítő keresztyénség jegyében történhetik; annak a keresztyénségnek jegyében, amely Krisztus tanításaként vallja : „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat“, de amely keresz­tyénség a Jeruzsálemet sirató Jézussal együtt Istentől ránk rótt kötelességnek érzi a haza és faj javára életünket is feláldozó szol­gálatot. Az igazi keresztyén ethikát valló ifjúság nevelésének alapja pedig csak a családi nevelés lehet, szemben a hitlerista és fasiszta neveléssel, amely már a gyermekben párttagot lát. A családi nevelés nemzetépítő fontosságában egyet értenek a keresztyén felekezetek. Hisz az ősszel oly fénnyel és gazdag programmal megtartott kato­likus nagygyűlés legfőbb kérdése éppen a családvédelem volt. Rá néhány hét múlva a budapesti református konferencia, legújabban a tiszáninneni és a dunamelléki református egyházkerületi gyűlés foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ez a családi vallásos nevelés azonban tiszta keresztyén alapon történjék, mert hogy mire vezethet egy fajiság vagy felekezetieskcdés jegyében történő vallásoktatás, annak egyetemes keresztyén szempontból káros voltára Révész Imre vilá­gít rá legjobban.3 Erről a német vallásos oktatásról írja Baranyai Erzsébet :4 „Hogy a nemzeti és faji eszmék autonómiája milyen erővel lép fel, arra példa a vallástanításnak alapjául szolgáló elmélet fordulata, mely a germánság eszméjét a keresztyénség eszméjével egységbe olvasztja és ennek alapján fejti ki a vallástanítás fel­adatait.“ 1 Dobos László : A magyar nemzeti öntudat felébresztése és kifejlesztése az ifjúság lelkében. Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1934, 10. szám. 2 Hamvas Béla: Modern apokalipszis. Társadalomtudomány. 1935. 2—3. szám. 3 Egyetemes értékek a német protestáns válságban. Magyar Szemle. 1934. XXVI. 3. 4 A német neveléstudomány legújabb alakulása. Magyar Paedagógia. 1934. 7—8. , 3*

Next

/
Thumbnails
Contents