Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 2. szám - Sarkadi Nagy János: Megjegyzések az új tanterv nevelési céljához

Sarkadi Nagy János : Megjegyzések az új tanterv nevelési céljához. 79

lesz megállapítva a világnézet is, amire mintegy megtanítjuk tanítványainkat, amint csinálja a kommunizmus, hitlerizmus, sőt bizonyos mértékben a fasizmus is, amelyek a politikát a világnézettel azonosítva, az uralkodó politika elveiben nevelik az új nemzedéket. Ez azonban, a nélkül, hogy kritikát gyakorolnánk, már politikai és nem nemzetnevelés. Hogy a reform mai elgondolói csakugyan nem így gondolják megoldani a kérdést, kitetszik a már többször említett 1935. VI. Előszava ezen soraiból : ,,A nevelés egységét nem a tanítás és tanár lélektelen uniformizálásával kívánom biztosítani, hanem minden iskolafenntartó speciális célkitűzéseinek tiszteletben tartásával az átfogó egyetemes nemzetnevelési elvek egységes érvényesítése . . . útján.“ (21., 22. o.). E teljesen megnyugtató kijelentés ellenére is vigyázzunk, nehogy a legjobb szándék mellett is oly elvek és eszmék kerüljenek nevelésünkbe, amik annak sikerét kockáztatják, sőt végzetesen hathatnak nemzetünk sorsára. Hiszen a fasiszta és a hitleri nevelés eddigi eredményeit látva, nálunk is kísért egyeseknél a gondolat, hogy ezek mintájára szervezzük meg mi is köznevelésünket. Vagyis ismét a legkönnyebb módot választanok ; egyszerűen kis átalakítással lekópizálnók azoktól a nekünk megfelelőt és kész lenne a nemzetnevelés. Nemrég hallottam egy érdemes pedagógus felolvasását a fasiszta nevelésről ; igazán nagyon tanulságos volt és mindenre kiterjedő. Nem mondta ugyan ki, de önkéntelenül is kihangzott a sorok közül, hogy nekünk is ilyen kellene. Pedig az olasz és német megújulás vezetői ismételten kijelentették, hogy az ő rendszerük fajuk lelkiségéből fakad és sehova át nem plántálható.

Ha tehát csakugyan nemzetnevelést és nem politikai nevelést akarunk adni ifjúságunknak, márpedig ezt kell adni, akkor minden nevelésre hivatott tényezőnek ismerni kell a feltételeket, amiktől ez függ. A politikai meggyőződés, ugyanis személyi, társadalmi és anyagi okokon alapul; ha ezek a feltételek megváltoznak, megváltozhatik a politikai meggyőződés is. De a nemzet hivatásába vetett hitnek, tehát egy nemzet világszemléletének ezektől függetlennek kell lenni. Oly vihartálló tölgy legyen az, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak, törzse a gyökerekre támaszkodó jelen, míg a szabadon terjedő ágai a jövőbe hullatják termésüket. A nemzetnevelés tehát a múlt, jelen és jövő szintézise.

Azt mondtam fentebb, hogy a nemzetnevelésnél tekintetbe kell venni az egyéni, faji, történelmi és a jelen társadalmi adottságokat, hogy ezek eredőjeként szülessék meg a nemzetnevelés. Nézzük most, hogy ezek a minden népnevelésnél érvényes feltételek mennyiben alkalmazhatók ható tényezőkül nálunk. Mellőzve az egyéni adottságot, keressük nemzetünknél a fajiság jellegéj;. Ha különbséget teszünk is a faj és nemzet fogalma között, amint különbséget is kell tenni, közös vonás e két fogalomban, hogy mind a kettő a történelem folyamán alakult ki ; a fejlődés fokának megfelelően mind a kettő magán viseli azon fajok jellemvonását, amejyek hozzá az egye-