Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 2. szám - Sarkadi Nagy János: Megjegyzések az új tanterv nevelési céljához
Sarkadi Nagy János : Megjegyzések az új tanterv nevelési céljához. 75 A mai hibásan individuális szellemű gimnáziumaink termelik ki széthúzó, viszálykodó, soha közös frontra egyszívvel-lélekkel nem állítható református közéletünket. Viszont csak a közösség érdekeit felismerő egyéniségekre épült református gimnázium építheti fel az olyannyira várvavárt egyéni meggyőződésből egységbe forrt egyháztársadalmat. Ha tanári karaink felismerik az új idők fentírt új követelményeit, református középiskoláink egy jelentős fokkal jutnak közelebb ahhoz, hogy a banügy szerény robotosaiból ismét a haladás fáklyavivői lehessenek. Hódmezővásárhely. Szathmáry Lajos. A Debreceni Tanári Kör 1934 december 20-án tartott gyűlésén elhangzott elnöki megnyitó beszéd az új tantervvel foglalkozva találóan mondja : „tantervi adventben élünk“.1 Az 1935 VI. törvény várakozásunk egy részét valóra váltotta, de tulajdonképpen még mindig az egy évvel ezelőtti bizonytalanság jellemzi az annyira óhajtott és már majdnem minden tekintetben megvitatott reformot. Ezért egy másik ugyané helyről elhangzott elnöki megnyitó azt mondja, hogy most meg „átmeneti idővel kell számolnunk“.1 2 Hogy hasonlatot használjak, szinte úgy vagyunk ezzel a reformmal, mint az az építész, akinek készen van a terve egy épület felépítéséhez, meg van hozzá az anyag is (itt az ifjúság), a munkások dologra készen várnak (a tanárok), de keresi a felépítés legjobb módját és ezért halogatja mindig a munka megkezdését. Éppen e legjobb cél érdekében kell türelemmel várnunk. Várunk is, mert a reform főbb elvei már ismeretesek; ezeket pedig nemcsak minden nevelő, hanem minden szülő is a legnagyobb örömmel fogadhatja. A Kultuszminiszter úr így foglalja egybe az alapelvet : „A nemzetek élete csak úgy lehet egészséges, csak úgy haladhat helyes irányban, ha a nemzeti műveltség egysége, a nemzethez tartozók világszemléletének egyöntetűsége biztosíttatik. Ennek azonban előfeltétele az iskolai nevelés egysége, a köznevelés céltudatos irányítása. Törvényjavaslatom az egységes nemzeti világnézet kialakításának szükségességéből indul ki, és ehhez képest az iskolai nevelés elvi egységének biztosítására törekszik.“3 A hangsúly tehát a nemzeti nevelésen van, szemben az eddigi oktatási célokkal. Ennek megfelelően ígéret tétetett, hogy a megjelenő utasítások a nevelés és oktatás központjába a nemzeti tárgyakat, az irodalmat és történelmet helyezik. Nem tudjuk ugyan, hogy ezt a természetes, 1 2 Vitéz dr. Bessenyei Lajos : Általános alapelvek az új tanterv számára. Lelki egység. Prot. Tanügyi Szemle, 1935. 1., 8—9. sz. 3 A Közoktatásügyi Igazgatás Újjászervezése. Bp., 1935. 21. oldal. Megjegyzések az új tanterv nevelési céljához.
