Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Dr. Ferenczy Károly: Bécsi emlék
38 Dr. Ferenczy Károly: Bécsi emlék. a vonatkozásban is kifogástalanul megállja a helyét. S valóban a látott rajzok minden osztályban igazolták azt a kijelentést. Modellekkel, természet utáni rajzolással jóformán semmi időt nem töltenek azzal a megokolással, hogy a tanítónak az iskolában sem áll rendelkezésére pl. egy virágzó gyümölcsös, egy havasi táj, egy gyártelep, vagy egy forgalmas utca, mégis valósághűen pillanatok alatt a táblára kell rajzolnia a megfelelő képet. Sokszor tesznek alkalmi kirándulást a szabadba, ipari üzemekbe stb. A következő órán megkapja az osztály a témát, tessék lerajzolni pl. a Szent István dóm környékét a dómmal együtt; a Ring egy forgalmas pontját, előtérben egy gesztenyesütő asszonnyal ; egy falunak a távoli képét, előtérben búzatáblákkal s az úton hazafelé tartó gyaloglókkal stb. Ismerniük kell a tanulóknak a népies szokásokat, a tipikusan osztrák építkezési módot és lakásberendezést, vagyis azt mondhatnám tömören : ismerniük kell a valóságot és tudniuk kell ezt a valóságot ábrázolni. Hogy a rajzkészségük mennyire kifejlődött, arra nézve jellemző, hogy egy-egy témáról (pl. mit tudnak egy osztrák parasztházról és gazdaságról) két óra alatt öt-hat rajzot is készített a tanulók átlaga és pedig dekoratív keretben — mert a rajzok sohasem maradnak bekeretezetlenül — a mi viszonyainkhoz képest az átlagra nézve is művészinek minősíthető kivitelben. Minta-rajzokat nem tudtam magammal hozni, mert erre úgy a tanárnak, mint a tanulónak a tovább haladás során a hibák észrevétetése és fejlődés helyes irányítása szempontjából szükség van, azonban kifejezett kérésemre azt a kedves ígéretet tette az intézet szakfelügyelő rajztanára, hogy az iskolai év végén — mikor a rajzlapokra már nem lesz szükség — nagyobb gyűjteményt fog rendelkezésre bocsátani, illetve intézetünknek elküldeni. Ezzel kapcsolatban egyébként legyen szabad a figyelmet felhívni arra, hogy a Die Quelle, újabban Pedagogischer Führer című folyóirat különböző évfolyamainak csaknem minden számában találhatók a népiskolai és középiskolai, közelebbről képzőintézeti rajztanítás problémáival foglalkozó tanulmányok. Különösen kiemelem ezek közül a szaktanulmányok közül a következőket : Móhr, Beitrag zur Frage des Raum — und Körperzeichnens in der Schule (1932. évf. 12. szám), Rothe : Zwei Gestaltungsarten (1932. évf. 9. szám), Rothe : Ordnung in Bildraum, Raumgefühl und Perspektive (1934. évf. 11. szám), Rothe : Die zeichnerische Darstellung und Gestaltung der Bäume (1933. évf. 6. sz.), Nigg : Neuzeitliche Weg im Zeichenunterricht (1935. évf. 1. szám), Zündel : Perspektivisches Zeichnen in der Schule (1935. évf. 7. szám). Mint érdekességet említem meg, hogy az előkészítő osztály növendékei között volt olyan is, aki mindkét szemére vak volt és részben speciális képzésben részesül, hogy annak idején vak gyermekek iskolájában tölthesse be tanítói hivatását. Rövid látogatásom alatt is meggyőződhettem arról, hogy az intézet — noha állami intézetről volt szó — a mélyen vallásos világ
