Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 10. szám - vitéz Domokos György: A fizika alapfogalmai és a középiskolai fizika tanítása
398 Vitéz Domokos György : A fizika alapfogalmai és középiskolai tanítása. a hangosfilmben már semmi csodálatosat nem látunk, naponként olvashatunk a kozmikus sugarakról, és alig van már valaki, akit orvosa röntgenlámpa elé nem állított volna. Nem lenne semmiféleképpen helyes dolog, ha ragaszkodva fizikatanításunk régi rendszeréhez ezeknek a jelenségeknek tárgyalását — úgy mint eddig — csak futólag érintenők, és nyugodtan hagynánk, hogy érdeklődő növendékeink népszerűsítő könyvekből, folyóiratokból, újságcikkekből merítsék az ezekre vonatkozó ismereteiket. Mert ha az elektromosság tárgyalásának régi, már kb. 50 éves rendszeréhez tovább ragaszkodnánk, sem az elektronelmélet korszakalkotó fontossága nem tűnnék ki eléggé, sem pedig nem maradna idő az említett, immár mindennapi -életünkben szerepet játszó jelenségek kellő tárgyalására. 3. Az elektromosság tanának tárgyalásmódja. Az elektromosság tanának középiskolai tárgyalása mindezideig teljesen történelmi alapon állott: elektrosztatika, elektrodinamika, éterrezgések. Különösen az elektrosztatika hosszadalmas tárgyalása látszott mindig a középiskolai keretek között fölöslegesnek, és történtek is kísérletek arra nézve, hogy az elektromosság tanának tárgyalását az elektrodinamikával kezdjék. Dr. Zemplén Győző, a világháborúban fiatalon hősihalált halt műegyetemi tanár Elektromosság-tana érdekes példáját szolgáltatja annak, hogyan lehet az elektromosság tárgyalását a galván-elemekkel és az elektrolízissel kezdeni, és ily módon értelmezni az elektromos alapfogalmakat. Azonban ma már az elektronelmélet annyira átalakította az összes elektromos jelenségekről való eddigi felfogásunkat, hogy egyedül célszerűnek az az út látszik, amely az elektromosság tanát mindjárt a kezdetétől az elektronelmélet alapján tárgyalja. Ilyen modern szellemű ismertetést indított meg a Rádiótechnika c. folyóirat folyó év márciusi számában. Itt azonban a kísérleti alap hiányzik, valamint az alapfogalmak értelmezése sincs kellőképpen megoldva. Néhány primitív megfigyelést kivéve, az elektromosság tana a XVII. században kezd fejlődni. Gilbert észleli először a mágnes két pólusának különböző hatását, és hogy dörzsöléssel bizonyos testeket elektromossá tehetünk, az elektromosság szó is tőle származik. Száz év múlva Gray, Franklin és Symmer munkálatai alapján kialakul a kétfolyadékos elmélet, amely, habár már rég megdőlt, mégis mind a mai napig az elektromosság középiskolai tárgyalásának alapjául szolgál. Vezető, szigetelő, töltés, ellenállás, megosztás, sűrítő, kapacitás, áram fogalmai mind a fluidumos elmélethez kapcsolódtak. A XVII. század végére esik Volta korszakalkotó felfedezése az érintkezési elektromosságot illetőleg ; az elektromos elemek felfedezése vezetett a XIX. század elektromos kultúrájának megalapításához.15 A galvánelemek segítségével fedezték fel az elektromos áramok legfontosabb törvényeit. A XIX. század elejére esik az elektro-16 Mikola Sándor : A fizika gondolatvilága, 81. 1.
