Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 10. szám - vitéz Domokos György: A fizika alapfogalmai és a középiskolai fizika tanítása
Vitéz Domokos György : A fizika alapfogalmai és középiskolai tanítása. 399 lízis törvényeinek Faraday által való felfedezése, amely már magában rejti az elektronelmélet csiráit. Az elektromágnes felfedezése és az áram mágneses terének felfedezése után gyorsan követik egymást az indukció (1834), a dinamógép (1867), az elektromos hullámok (1873) katod és röntgensugarak (1863—1879). Utóbbi sugárzásoknak a vizsgálata vezetett az elektromosság atomisztikus felfogásához, ebben az időben adta Stoney angol fizikus az elektromosság atomjának az elektron nevet. Sokan kétségbevonták az elektromosság atomisztikus szerkezetét addig, amíg kétségbevonhatatlan kísérletek kvantitatív mérésekkel nem igazolták az eddigi feltevéseket. Ezeket a mérési módszereket Thomson16 angol és Millióan16 amerikai fizikusok dolgozták ki. Sikerült pontos mérések alapján nemcsak szinte szemmel láthatóan bebizonyítani az elektromosság atomisztikus természetét, hanem meg is mérték az elektron tömegét, töltését és sebességét. Az elektromos áramról való elképzelésünk, az áram hőhatása, mágnesség keletkezése, a váltakozó áramok így egészen másféle fogalmazást nyertek, mint a kétfolyadékos elmélet alapján. Ha most azt kérdezzük, hogy akkor, amikor a vegytan tanítása már nagyon régóta az atomelmélet alapján áll — amelynek kétségbevonhatatlan kísérleti igazolása csak a kinetikai gázelmélet és az elektrolízis alapján, tehát fizikai módszerekkel történt —, miért nem tesszük meg az elektromosságra vonatkozó ismeretünk alapján az elektromosság atomisztikus szerkezetét, Marcell Boll francia fizikus, a párizsi egyetem m. tanára a következő feleletet adja :17 ,,hogv az elektronelmélet még nem foglalta el az elektromosság középiskolai oktatásában azt a helyet, amely megilleti, annak oka elsősorban a középiskolai tanárokban keresendő, akik megszokásból és kényelemszeretetből nem térnek el a régi tárgyalási módtól. — Másodsorban hibáztatnunk kell, hogy a különböző népszerűsítő írások az elektromosságot még ma is, mint valami misztikus folyadékot tárgyalják. Nem maradhat ma már az elektromosság középiskolai tárgyalási módjára se hatás nélkül az a tény, hogy az elektromosság atomisztikus természete már közel húsz éve kétségbevonhatatlan kísérleti igazolást nyert. Ezen az alapon állva leghelyesebb volna, ha egyszerű kísérletek (Volta-elem, elektrolízis) bemutatása után — úgy mint a vegytan tanításának elején — azonnal az elektron-elmélet kísérleti eredményeinek ismertetésével kezdenők az elektromosság tanítását.18 A következő felosztás volna a legcélszerűbb : I. Kötött elektronok : 1. Elektrolízis. 2. Az elektromosság áthatolása a gázokon. 3. Szigetelők. 14 Mindkettőt a Nobel díjjal tüntették ki. 17 M. Boll : Idées nouvelles sur l’électron etc p. 30. 18 M. Boll : Nouvelles sur l’électron etc. p. 30.
