Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 10. szám - vitéz Domokos György: A fizika alapfogalmai és a középiskolai fizika tanítása

Vitéz Domokos György : A fizika alapfogalmai és középiskolai tanítása. 397 elméletét, a világkép vázlatot helyezik az élre (Spinoza, Fichte, Nietsche).13 Azok a mélyebb meggondolást, általánosabb alapfogalma­kat igénylő törekvések, amelyek olyan természettudomány megalapo­zását célozzák, amely a kicsit, közepest és nagyot egyformán magába foglalja, kétségbevonhatatlanul nemcsak a filozófiai rendszerekre vannak nagy hatással (Eddington13 egyenesen a determinizmustól való felszabadulást jósolja és előbbrejutásnak minősíti), hanem az általános életérzés, az átlag ember emocionális magatartása szem­pontjából is kimagasló fontosságúak.14 2. Az alapfogalmak változása és a középiskolai fizikaoktatás. Önkéntelenül felmerül az a kérdés, hogy a középiskola, amely minden tudomány alapjainak ismertetésével egy egész nemzedék világfelfogásának irányításában döntő szerepet játszik, jogosan hagyja-e figyelmen kívül az egyik legfontosabb reális tudomány­ágak egyikében beállott ilyen nagymérvű változásokat, és ha nem, hol lehetne megtalálni azt az alapot, amely legalább küszöbét jelen­tené az új fizikai világképbe való belépésnek. Irányelvnek állíthatjuk fel, hogy semmiféle olyan jelenség, alapfogalom tárgyalásához nem nyúlhatunk, amely matematikai apparátust igényel. Nem bocsát­kozhatunk még erősen vitatott, gyorsan változó elméletek tárgyalá­sába, a kísérleti alapot tekintjük egyedüli biztos kiindulási pontnak, és a mindennapi élet jelenségeit vonjuk be elsősorban vizsgálataink körébe. Ilyen szempontból mérlegelve a fizikai alapfogalmak változásá­nak kérdését, bizonyos, hogy sem a relativitás tana, sem a kvantum­­elmélet, sem a hullámmechanika tárgyalásához nem fordulhatunk a középiskolai oktatás keretében, mert ez matematikai apparátust igényel, másrészt pedig a fizikának ez a része az utóbbi időben gyors alakulásoknak volt alávetve. Különösen a kvantumelmélet terén az utóbbi időben évről-évre tapasztalhatjuk, hogy új felfogás lép a régi helyébe. A kezdeményezők, Planck, Bohr és Sommerfeld­­nek 1925 körül elfogadott elméletét 1930 táján Broglie, Schroedinger és Heisenberg új elmélete váltotta fel, amely most már többé-kevésbbé elavultnak tekinthető, ha tekintetbe vesszük azokat az újabb munká­latokat, amelyek a relativitás elméletét és a kvantummechanikát összeegyeztetni igyekeznek. Egyedül az elektromosság tanításába bevitt új rendszer szolgáltathat módot arra, hogy az elektrom­­elmélet alapján állva legalábbis kezdetleges bepillantást engedjünk a modern fizika jelenségeibe. Itt lényegében nem kell letérnünk a kísérleti alapról, és a munkáltató tanítás alapelveiről. Annak a követelménynek is eleget teszünk ily módon, hogy tekintetbe vesszük a mindennapi élet jelenségeit: rádiót állan­dóan hallgatunk, maholnap a televízió is gyönyörködtet bennünket, 13 Eddington : Sur le probléme du déterminisme p. 24. 14 Reichenbach : Atom és világegyetem, 8 1.

Next

/
Thumbnails
Contents