Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 10. szám - vitéz Domokos György: A fizika alapfogalmai és a középiskolai fizika tanítása

Vitéz Domokos György : A fizika alapfogalmai és középiskolai tanítása. 397

elméletét, a világkép vázlatot helyezik az élre (Spinoza, Fichte, Nietsche).13 Azok a mélyebb meggondolást, általánosabb alapfogalmakat igénylő törekvések, amelyek olyan természettudomány megalapozását célozzák, amely a kicsit, közepest és nagyot egyformán magába foglalja, kétségbevonhatatlanul nemcsak a filozófiai rendszerekre vannak nagy hatással (Eddington13 egyenesen a determinizmustól való felszabadulást jósolja és előbbrejutásnak minősíti), hanem az általános életérzés, az átlag ember emocionális magatartása szempontjából is kimagasló fontosságúak.14

2. Az alapfogalmak változása és a középiskolai fizikaoktatás.

Önkéntelenül felmerül az a kérdés, hogy a középiskola, amely minden tudomány alapjainak ismertetésével egy egész nemzedék világfelfogásának irányításában döntő szerepet játszik, jogosan hagyja-e figyelmen kívül az egyik legfontosabb reális tudományágak egyikében beállott ilyen nagymérvű változásokat, és ha nem, hol lehetne megtalálni azt az alapot, amely legalább küszöbét jelentené az új fizikai világképbe való belépésnek. Irányelvnek állíthatjuk fel, hogy semmiféle olyan jelenség, alapfogalom tárgyalásához nem nyúlhatunk, amely matematikai apparátust igényel. Nem bocsátkozhatunk még erősen vitatott, gyorsan változó elméletek tárgyalásába, a kísérleti alapot tekintjük egyedüli biztos kiindulási pontnak, és a mindennapi élet jelenségeit vonjuk be elsősorban vizsgálataink körébe.

Ilyen szempontból mérlegelve a fizikai alapfogalmak változásának kérdését, bizonyos, hogy sem a relativitás tana, sem a kvantumelmélet, sem a hullámmechanika tárgyalásához nem fordulhatunk a középiskolai oktatás keretében, mert ez matematikai apparátust igényel, másrészt pedig a fizikának ez a része az utóbbi időben gyors alakulásoknak volt alávetve. Különösen a kvantumelmélet terén az utóbbi időben évről-évre tapasztalhatjuk, hogy új felfogás lép a régi helyébe. A kezdeményezők, Planck, Bohr és Sommerfeldnek 1925 körül elfogadott elméletét 1930 táján Broglie, Schroedinger és Heisenberg új elmélete váltotta fel, amely most már többé-kevésbbé elavultnak tekinthető, ha tekintetbe vesszük azokat az újabb munkálatokat, amelyek a relativitás elméletét és a kvantummechanikát összeegyeztetni igyekeznek. Egyedül az elektromosság tanításába bevitt új rendszer szolgáltathat módot arra, hogy az elektromelmélet alapján állva legalábbis kezdetleges bepillantást engedjünk a modern fizika jelenségeibe. Itt lényegében nem kell letérnünk a kísérleti alapról, és a munkáltató tanítás alapelveiről.

Annak a követelménynek is eleget teszünk ily módon, hogy tekintetbe vesszük a mindennapi élet jelenségeit: rádiót állandóan hallgatunk, maholnap a televízió is gyönyörködtet bennünket,

13 Eddington : Sur le probléme du déterminisme p. 24.

14 Reichenbach : Atom és világegyetem, 8 1.