Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 8-9. szám - Belföldi és külföldi lapszemle

Belföldi és külföldi lapszemle.

375

III. füzet. Dr. Zechmeisler László egyetemi ny. r. tanárnak néhány érdekes észrevétele van. Híve az önálló kísérletezésnek, gyakorlatoknak, kísérleteknél tanulók is bevonandók, és tanácsot ad, hogy lehet a nem-sikerült kísérlet kérdését pedagógiailag ügyesen megoldani. Péch Aladár a szabadesés középiskolai tárgyalását tartalmasabbá teszi azáltal, hogy rámutat Aristoteles és Galilei kutatásmódjára, és így megvilágítja utóbbinak nagy jelentőségét. Vitéz Fraknóij József a középiskolai fizikában használatos analógiákat és azokat a tüneményeket gyűjti össze, amelyekhez egyszerű mechanikai modellekre van szükség. Pl. lejtőnesés és szabadesés analógia, hullámgépek, elektromos kapacitás, áramlás fogalmának bevezetéséhez szükséges analógiák. Különböző készülék-modellelcet használhatunk a billenő rezgések, az állóhullámok és rezonancia jelenség, elektroncső tanításánál, de van a gázok kinetikus elméletének szemléltetésére is. Dr. Soós Sándor egyszerű eljárást ír le álló hullámok keltése függélyes lánccal. Dr. Cavalloni Ferenc a csillagászat gyakorlati tanítását óhajtja intenzívebbé tenni. Történhetik ez a tanulók személyes megfigyelése alapján, rokon-tárgyak körében csillagászatra való utalással, VII. és VIII. osztályosokkal rendezendő esti kirándulásokkal. Öveges József néhány kísérletet ír le az induktor transzformátorról, Csada Imre egyszerű áramfordítót, Strasser Bennö a másodpercre vonatkozó számításokat ad.

IV. füzet. Ferenczi Zoltán ,,Az indukció tanítása a középiskolában“ c. értekezésében a ballisztikus galvanométert és a Neumann-féle törvény kísérleti igazolását tárgyalja. Holenda Barnabás a levegő ellenállásáról és örvénymozgásáról ír. Dr. Soós Sándor nagyon ügyes modellkísérletet mutat be a sugártörés jelenségekre. Két, közös tengelyre szerelt kerékkel mutatható be a sugártörés prizmán, lencsén. Fénysugarak útját a kettős kerék mozgása, az idegen anyagot bársonyfelület adja. A munkáltató fizikai oktatás kérdéséhez ezúttal Ellető Ödön szól hozzá. Beszámol személyes tapasztalatairól, sok őszinte és új megjegyzése van, közli a tanulók véleményét a módszerről és mindezekből leszűri a végső eredményt. Nagyon tanulságos lett volna az iskolájában megtartott összes munkaóra legalább rövid leirata a hozzávaló eszközök megjelölésével. Masszi Ferenc az elektromos erővonalak térbeli szemléltetésére, Baltji Károly a Toricelli cső megtöltésére ad jó tanácsot.

Monatsehrift für höhere Schulen. 1935, 5—6. füzet ; 1936, 1—3. füzet.

A németországi politikai viszonyok átalakulása új szempontokat juttatott érvényre a tanítás anyagának megválogatásában is. Innen van az, hogy a német pedagógiai folyóiratok jóval nagyobb teret szánnak a tanítás anyagának, mint a módszer kérdéseinek. Ismételten találkozunk bennük azután olyan tanulmányokkal is, melyek az új politikai gondolatokat értelmezik, így mindjárt a Monatschrift 1935-ös évfolyamának két utolsó füzetét is egy ilyen irányú értekezés vezeti be Hermann Schwartztói, mely bölcseleti alapon kívánja igazolni a nemzeti szocializmus tanítását a „Volkstum“ fogalmáról.

E tanulmányt az 5. füzetben egy Raaberól szóló cikk követi, mely e regényírót a műveiben megnyilvánuló népiélek szempontjából méltatja, s nagyobb teret kíván számára az iskolában. Egyébként e füzetben a matematika tanítására vonatkozó közleményeket találunk. így külön tanulmányok foglalkoznak a matematikai tanítás anyagával és módszerével, a felsőfokú mennyiségtani tanítással, a matematika és a gondolkodás összefüggésével, a számtannak az élettel való kapcsolatával s a matematika és fizika viszonyával. Szélesebbkörű érdeklődésre is tarthat számot W. Lietzmann cikke, amely azt a kérdést tárgyalja, milyen általános nevelési értékei vannak a matematika tanításának. így többek között kimutatja, hogy a térszemlélet kifejlesztése révén a biológiai, geológiai, művészettörténeti és földrajzi ismereteket is alaposabbá teszi. Határozottsága folytán előmozdítja a jellemképzést is.

A 6. füzet főkérdése : az egész népet minden tekintetben magábafoglaló német néptudomány („Volkstumskunde“) és iskolai szerepe. M. H. Boehm történeti áttekintése után e tudomány fogalmát és feladatait K. C. v. Loesch