Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
V 374 Belföldi és külföldi lapszemle. A nagy és gazdag tartalomnak Imre Sándor bevezetője és Nemes Márta befejező cikke adnak egységes keretet. Nemes Márta és Balogh Mária folyóiratának ünnepi száma a pszichológia és a pedagógia minden munkásához szól, mutatva egy úttörő generáció eredményeit és megjelölve azokat a területeket, melyeken a gyermeknevelés új magyarországi generációjára a legfontosabb feladatok várnak. Mérei Ferenc. Fizikai-kémiai didaktikai lap VI. évfolyam. 1935—36. tanév. Szerkeszti : Porcsalmy Zoltán, Üjpest, leánylíceum. Megjelenik negyedévenként. Előfizetési ára egy évre 5 P. Locka Lajos : ,,A kémia tanításának története.“ című nagyszabású munkájának további folytatását kapjuk ebben az évfolyamban is. Most is ki kell emelnünk ennek a kiváló munkának minden részletre kiterjedő pontosságát. Ebben az évfolyamban az 1871-es tanterv kerül tárgyalásra. Ismerteti számos bírálatát és rámutat az elégedetlenség főokaira. Részletezi az 1879. évi tantervet és az 1883. évi XXX. te. előkészítő munkáit, melyek Trefort vezetésével folytak. Ilyen az 1872-es törvényjavaslat, az 1873-as Trefort által összehívott bizottság tantervezete, az Országos Közoktatási Tanácsnak 1874-es tervezete, a Középiskolai Tanáregylet 1875-ös és Trefort elnökletével dolgozó minisztériumi bizottság 1878-as tervezete. I. füzet. Erdey—Grúz Tibor a nehéz hidrogén kémiai sajátságait és vegyületeit kutatja. A kémiai sajátságok különbözőségeinek főoka a két hidrogénirotop vegyületei nullpontenergiájának, az atómsúlyok különbözősége és ezek kicsi abszolút értéke. Táblázatban közli a nehéz víz fizikai sajátosságait, előfordulását, biológiai hatását, és ismerteti a nehéz hidrogén egyéb vegyületeit. Dr. Setényi Pál a tértöltésű áramok törvényeit vezeti le. Megszívlelendő Boross István cikke. Szerinte túlkeveset szemléltetnek az elemekből, épp ezért elemgyüjtemény beszerzésére ad nagyon hasznos útmutatást. Porcsalmy Zoltán tanulói gyakorlatokra nagyon alkalmas módszert ajánl folyadékok törésmutatójának meghatározására. A szokásos párhuzamos falú üvegedény helyett kristályozó üvegcsészét használ a méréshez. Balázs Piri Lajos kémiai munkaórák bevezetéséhez szól hozzá, egy ilyen órának, melynek tárgya : „Az agyag és szerepe a termőtalajban“ volt, teljes kidolgozását adja. Ezeken az értekezéseken kívül még a math, és fiz. szakosztály üléseinek ismertetését találjuk és mint kisebb közleményt Regős József a munkáltató-oktatás eredményességét kutató vizsgálatait és Balyi Károly statisztikáját a középiskolákban folyó fiz. gyakorlatokról és munkaoktatásról. II. füzet. Dr. Mércy Kálmán dr. Buchböck Gusztávról írt értékes szép nekrológot. Rövid életrajz után munkáit méltatja, legrészletesebben munkásságának legkimagaslóbb eredményét, a relatív ionhidratácio kvantitatív kimutatásáról szóló értekezését. Megemlékszik róla, mint kiváló tanárról, tudósról, ritka kivételes egyéniségéről. Tudományos szempontból igen értékes Renner János értekezése az elektronoptika alapelveiről és az elektronmikroszkópról. Az elektron- és fotonoptika közti egyezést és különbséget tárgyalja, ismerteti az elektronoptika lencséit, az elektronokat szolgáltató forrásokat, elektronmikroszkóp szerkezetét, ennek nagyításviszonyait és felbontóképességét, végül a tömegspektrografia elveit. Nagy idevágó irodalmat említ fel. Dr. Csada Imre leírt készülékével az Ingenhouss-féle kísérletet óhajtja helyettesíteni, összeállításával csakugyan a testek hővezetőképességét s nem a hőmérséklet vezetőképességét hasonlítjuk össze. Bodócs István a párhuzamos kapcsolású áramforrások energia-viszonyait kutatja pontos mat. alapon. öveges József ügyes, röviden elintézhető kísérleteket ír le, melyek megvilágítják a hálózati rádiók szűrőköreinek és a kiegyenlítő kondenzátorok működését. Jaloveczky Péter kitűnően használható egyszerű olcsó házikészítésű mérleget, Ercsey Jakab hangtani tanulói gyakorlatokat, Rohonczi Mór lengő mágnesek csillapodására vonatkozó kísérleteket ír le.