Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Somorjai László: Hogy segít a testnevelés az intézet nevelői munkásságában
Somorjai László : Hogy segít a testnevelés az intézet nevelői munkásságában. 863 tás tulajdonképpen csak kísérői azoknak a végső céloknak, melyeket végül eredménynek nevezhetünk. De menjünk szépen sorban, és vegyük azokat a mozzanatokat, melyek a testnevelésben előfordulnak, és vizsgáljuk meg tárgyilagossággal, bogy segítenek-e ezek a mozzanatok az intézeti ifjúság nevelésében, és ezáltal szükség van-e reá ? Legelső és legláthatóbb eredménye a testnevelésnek a testet fejlesztő hatása. Ezt már ma senki nem vitatja. Ha általánosan és minden irányban folyik a testnevelési óra, akkor a tömegen meglátszik a heti két-három tornaórának a hatása, aki kételkednék a testnevelésnek ilyen irányú, határozottan érzékelhető hatásában, az menjen be a tornaterembe, és figyelje meg a következőt. Figyeljen meg egy szorgalmas, mozgékony, szereken mászkáló, atletizáló fiút (leányt), és nézzen meg egy lustát. Hasonlítsa össze ott azonnal a két gyermeket, és a fejlődésben tüstént érzékeli egyiken a mozgás hatását, másikon a lustaság eredményét. Vegyük elő a felmentetteket (kiket legtöbbször a szülő túlzott óvatossága üt el felmentése által a nevelő gyakorlástól — nem pedig a komoly betegség !), és megláthatjuk ennek elmaradottságát azokkal szemben, akik mozognak. Egész természetes az is, hogy minden gyermekből nőne,fejlődne valaki, valami a testnevelés nélkül is, de azt senki nem vitathatja, hogy fokozatos nevelői hatással, az okos és mérsékelt irányítással mást mutat a fejlődési vonal. Mozgás által hatalmasan befolyásolható a szervezet alakulása (munkás háta, arató karja, birkózó nyaka, zongoraművész ujjai). Intézetem egyik-másik osztályában nagy szenvedélylyel játsszák a kézi labda-játékot. Ez a játék állandóan a magasban, a levegőben folyik. Az órákhosszat tartó felfelé történő mozgás, éveken át azt érzékeltette velem, hogy a fiúk magasra nyúltak, az apja (anyja) magasságánál legtöbb magasabbá lett. Nyilvánvaló a fokozatos és állandó munka hatása. Természetesen én az általános és nem a kivételes eseteket óhajtom bizonyítani. Amint a matematikát (zenét) is mindenkinek tanítják, és mégis van eredménytelen tanítás, kivételes esetekben, úgy a testgyakorlásban is előfordul, hogy egyes időben (telési korszak) nem érzékelhető a szerkezetek átformáló hatása, csupán külső (izom) eredményesség észlelhető. De ha egészséges szervezetet veszünk alapul, arra nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy a ráfordított munkával (testgyakorlással) az eredményesség (a kivételes eseteket eltekintve) egyenes arányban áll. Tehát ugyanaz áll a testnevelésre is, mint az intézet bármelyik más tárgyára. A testnevelés különleges hatásáról itt nem szólok, mert nekünk általános, mindeneket fejlesztő, mindenki által végezhető nevelői testgyakorlásra van az óránk beállítva. Természetesen ebből az következik, hogy egy jól megalapozott, testileg kiegyensúlyozott tanulóval többet ér minden tanár (tantárgy!), mint aki kínlódva és nagy zökkenőkkel fejlődik. Az általános hatású testnevelés áldás egy intézetre, mert ezt nyomon követi a szervezet alkalmazkodni tudása és a szervezet munkabírásának növekedése. Tehát a testnevelés közvetlennek látszó (erős testképző) hatása
