Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Fejér Margit: Bepillantás a mai német ifjúság nevelésébe
358 Fejér Margit: Bepillantás a mai német ifjúság nevelésébe. dulatos kis olvasmányok érdeklik a gyermekeket, lekötik a figyelmét kicsit jobban, mint a minálunk használatban lévő legtöbb tankönyv összefüggés nélküli : „Was ist das?“ „Was ist vorn“-szerű kérdéshalmazai. Az idegen nyelvi órákon kívül még német, anyanyelvi órákon voltam ; az egyik osztályban (Untertertia V. o.) éppen a Götz von Berlichingent olvasták és magyarázták. Amikor óra után az évi tananyag s a tankönyv iránt érdeklődtem a tanárnőnél, csodálkozva rázta a fejét. Ebben s még a másik két közbülső osztályban tankönyvet nem használnak, egész évben irodalmi művek olvasásával (iskolában, otthon egyaránt) és magyarázatával foglalkoznak. Poétika, retorika tanítás külön mint ilyen egyáltalán nem szerepel. A három alsó osztályban nyelvtani, stilisztikai ismeretek, a három középsőben irodalmi művek olvasása, a három felsőben irodalomtörténeti ismeretek összefoglalása foglal helyet. Az iskolai kiválogatás (szelekció) — különösen olyan leánygimnáziumokban, melyekkel párhuzamosan reáliskola is működik - magától megy végbe. Ezekben az iskolákban a négy alsó osztály együtt halad, az elkülönülés az V. o.-tól történik, amikor egy részük, mégpedig a szellemileg kiválóak, választják a gimnáziumi osztályt, míg a gyöngébbek, vagy esetleg anyagiakban szűkölködők a reáliskola V. osztályába iratkoznak. (Ez a különválás a két osztály szellemi színvonalán is észlelhető.) A reáltagozat csak a VI. o.-ig megy föl s gyakorlati irányú kiképzést ad hasonlókép, mint a szintén hatosztályos Mittlere Schule, csakhogy ennek meg külön háztartási tanfolyama van, míg a leánygimnázium természetesen egyetemi tanulmányok folytatására jogosít. Tehát a nőket egyáltalán nem zárják el Németországban az egyetemi tanulmányok elől (mint azt nálunk sokan hiszik), csak módot és lehetőséget adnak más praktikus és családi elhelyezkedésre, s igyekeznek ezeket a fiatal leányokkal megkedvelteim, hogy szellemi pályára csak az, igazán rátermettek, tehetségesek kerüljenek (nemkülönben a férfiak közül is). Éppen úgy nem zárják ki az iskolából, a szellemi fejlődésből a zsidó gyermekeket sem. Vannak, csak nagyon kevesen (3—4%). Itt éppen ügy, mint az egész birodalomban, megfogyott a számuk. Nem is hiszem, hogy nagy kedvük lehet az iskolába járni, hiszen minden órát „Heil Hitler“-rel kezdenek és végeznek a növendékek. Vallási ügyekben nagyon türelmesek a német iskolák. Éppen ott tartózkodásom alatt jelent meg a német közoktatásügyi miniszternek egy rendelete, mely szerint egy szülőt sem lehet arra kényszeríteni, hogy gyermekét vallásórára, vagy templomba járassa, s az elmaradás miatt a gyermeket nem érheti semmiféle hátrány, ugyanígy a templomot nem látogató tanárt sem. Néhány szóval szeretném még ismertetni azt a kis kiállítást, melyet a Deutsche Akademie rendezett Münchenben „Pedägogische Schau“ ; „Deutscher Sprachunterricht im Auslande“ címen. Négy teremben vannak itt összegyűjtve mindazok a segédeszközök és
