Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 8-9. szám - Fejér Margit: Bepillantás a mai német ifjúság nevelésébe

Fejér Margit : Bepillantás a mai német ifjúság nevelésébe,357

szertárak, ifjúsági könyvtárak (az új ifjúsági könyvek nagy része is a national socialismus szolgálatában áll), jói felszerelt tornatermek, udvar a nyári testgyakorlásokra, de minden iskola felszerelésénél elmaradhatatlan a vetítőgép. Pozitívokhoz, képekhez nagyon olcsó áron, vagy állami kölcsönzőből jutnak. Minden nagyobb német iskolának van erdei otthona („Waldheim“), ahová a jó idő beálltával felváltva egy-egy osztály sokszor egy-két hétre kiköltözik. Itt folytatják a gyermekek tanulmányaikat, megfigyeléseiket, s gondozzák a számukra kijelölt kertrészeket. Amelyik iskolának nincs erdei otthona, az a szombati napot használja fel tanulmányi kirándulásokra, amikor az iskolai tanítás szünetel.

A látogatott iskolák közül legnagyobb a dresdeni Städtisches Mädchengymnasium volt (900-as létszámmal) ; mégis amikor a IX. osztály (Oberprima) francia nyelvi órájára bementem, csodálattal vettem észre, hogy a kis teremben csak öt növendék ül egy asztal körül. Ennek a föltűnő kis létszámnak oka mint később megtudtam, részben abban rejlik, hogy a növendékek szabadon választhatnak a görög és francia nyelv tanulása között. Az osztály létszáma különben sem nagy sehol, különösen nem a felsőbb osztályokban ; (30-nál több fel sem vehető). Micsoda álom ilyen kis osztállyal dolgozni, de meg is van az eredmény. Kiejtésük, kifejezési készségük bámulatos (csak három éve tanulnak franciát), a szöveg fordításával nem kell bajlódniok, legfeljebb egy-egy kifejezést magyaráznak meg. Nem fordítnak, csak értelmeznek, a költemény (éppen ezt olvastak) eszméjét, gondolatmenetét, érzelmi világát igyekeznek megérteni. „Hát még ennyi növendékkel se lehetne eredményt felmutatni !“, mondja maga a tanárnő is.

Az idegen nyelvek tanítása alsóbb fokon kb. olyan, mint a mi iskoláinkban. Az órákat igyekszik a tanár minél mozgalmasabbakká tenni, sokat rajzolnak színes krétákkal a táblára, különféle szemléltető képeket visznek be, a gyermekek maguk is vágnak ki képeket alakokat kartonokból, amiket aztán tanításnál ügyesen felhasználnak. Különösen nagy gondot fordítanak a kiejtésre, főkép az I. o.-ban, amint azt a kölni Mittlere Mädchen Schule-ban tapasztaltam. (Itt első idegen nyelv a francia, de az angollal fogják rövidesen fölváltani.) Láttam az I. o. növendékeinek füzeteit, a tanév kezdetén minden egyes eltérő hang begyakorlására külön 8—10 szót írtak fel s tanultak meg a gyermekek, s ezekből alkottak legelőször mondatokat (az újabb módszer már a mondatokból indul ki). Azután rengeteg példa mondatot írnak (volt, aki magánszorgalomból 20—25-öt) a nyelvtani alakok begyakorlására. Tankönyvük ebben az osztályban, meg máshol is, nagyon ügyesen van összeállítva ; mindjárt az elején a szokásos tanterem s eszközök megismertetése után, rövid, összefüggő értelmű kis olvasmányokra, anekdotákra, találós kérdésekre tér át, melyeknek szavai különféle szükséges tárgykörből vannak véve (igen mulatságos kis anekdotát olvastam pl. még a számok gyakorlására is). Ezek a for-