Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Fejér Margit: Bepillantás a mai német ifjúság nevelésébe
356 Fejér Margit : Bepillantás a mai német ifjúság nevelésébe. stadion is. Bizony nem mindegyiknek fűlik a foga a nehéz munkához, de addig az egyetemi felvételre se számíthatnak, amig munkaévüket ki nem töltik. Az állam azonban főcélját, hogy az ifjak szociális érzékét fejlessze, megszüntesse a társadalmi osztályok közti éles különbséget, s elősegítse a fizikai munka megszeretését, megbecsülését -—, eléri vele. Sőt a szellemi munkára nem alkalmas egyéneknek a fizikai munkára való terelésében (annak megbecsülése általi is nagy része van. A közmunka-kötelezettséget most már a leányokra is mindjobban ki akarják terjeszteni. Egyetemre ma sem vesznek fel olyan nőt, aki ennek a kötelezettségének eleget nem tett. A leányok munkája természetesen itt is teljesen más, különféle házi és szociális tevékenységekre szorítkozik (betegápolás, szegények látogatása, gyermek- és csecsemővédelem, beteg anyák segítése stb.). Az ifjúság említett szociális tevékenységével kapcsolatban szeretnék még a társadalom néhány e nemű mozgalmáról pár szóval megemlékezni. Egész Németországban mindenfelé olvashatunk hatalmas falragaszokat, hirdetéseket: „Lépjetek be az NSY-ba !“ Tagja vagy már az NSV-nak?“ Az NSV (Nationalsozialistische Volkswoldfahrt) tagja lehet bárki, aki gazdasági helyzetének megfelelően bármely összeggel hozzá akar járulni a szegény nép felsegítéséhez. A német társadalomnak ez a hatalmas intézménye szép, áldásos működést fejt ki: munkaalkalmakat teremt, segélyezi a munkanélkülieket s szegényeket különösen a téli hónapokban. (Ezért nem lehet Németországban koldusokat s lerongyolódott alakokat látni.) A segélyezésekhez nagyban hozzájárul a társadalom télen, még az ú. n. „Einschüsselgericht“ (egytálétel) alapján befolyt összegekkel is. (Bizonyos vasárnapokon csak egyféle ételt készítenek, s az árkülönbözetet, ami ennek és az egybkénti három-négy fogásos ebédek előállításánál mutatkozik, az NSV-ba fizetik be. Ilyen egytálételt vendéglőkben is lehet kapni.) Nagyon sok hajón, vonaton, autóbuszon láttam utazásom alatt a messze föltűnő „Kraft durch Freude“ vörösbetűs feliratot. Ezeken a közlekedési eszközökön szállították a szegény munkásosztály tömegeit különféle vidékekre nyaralni, utazni, hogy nekik is meg legyen nagyon csekély ellenszolgáltatás fejében a nyári pihenésük, üdülésük. Munkástelepeket is majd minden nagyobb város szélén találhat az ember. Új onnan épített, csinos kis kertesházakból állanak ezek a telepek, melyeket 20—25 évi törlesztésre kapnak a szegény munkásemberek. II. Az iskolák, amelyeket meglátogattam, igen különfélék voltak. Volt közöttük leánygimnázium s vele kapcsolatos reáliskola és középfokú iskola ú. n. Mitlere-Schule. Berendezésüket, felszerelésüket nem találtam különbnek, mint a mi iskolánkéi : kisebb-nagyobb
