Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Borotvás-Nagy Sándor: Az elagott érettségi
28 Borolvás-Nagy Sándor: Az elaggott érettségi. ban születettség tényében rejlett, s most azt akarják, hogy ezután a tehetség véletlenében nyilatkozzék meg. Ez a két szempont szűrődik le végső elemzésben abban az izgés-mozgásban is, ami évről-évre tapasztalható az érettségi körül. Nézzük sorra, melyek a fővádak, amiket a mai rendszer szemére vetnek? Alapelv, hogy saját munkájának elbírálója sehol senki nem lehet. Aki tanít, az nem vizsgáztathat. Már pedig hiába vezetik az érettségi vizsgákat egyházi és kormányképviselők, mégis csak a szaktanár vizsgáztat, ő adja az osztályra szabott írásbeli tételt, s ugyancsak ő jelöli ki — még testhezállóbban — a szóbeli kérdést. Nagyon gyenge ellenérv, hogy hiszen az Írásbeli tétel felterjesztése titkos, s több felterjesztettből válogatnak. Az alapos s csak épp címén nem nevezett iskolai előkészí ésben a titok nyílt titokká válik. Lelkiismeretes tanárnak elő is kell készíteni tételeit, de viszont így az eredmény is mesterségesen színeződik, részlettudást vetít, s áf/agkészültségről nem nyújt tiszta képet. Szintén hatályát veszítette az az ellenvetés, hogy kérdezni csak az a tanár hivatott, aki hosszú éveken át kívülrőlbelülről megismerte diákjának lelkiségét, számot vet ijedős természetével, lámpalázával stb. Az esetleges visszaélések kutyája legtöbbször ezen a ponton van elásva. Ami pedig az elnökök ellenőrző szerepét illeti, ez is nagyon ingatag. Legtömörebben bennök fejeződik ki az ünnepélyes külsőség s a legtágabban a lényeg, kivéve, ba szakember mivoltuk a tárgyak egyikében-másikában illetékessé teszi őket véleményalkotásra. Elsősorban is tehát azt a helyzetet kell a megszüntetni, hogy tanár saját tanítványát vizsgáztassa. A vizsgán lássák először egymást jelölt és cenzor. A nyugati államok legtöbbjében a miénk épp oly idejét múlt rendszer, mint pl. a nyíltszavazás, amely szintén atyafiságos, rendi maradvány. Már Románia is bevezette a francia mintájú érettségiztetést, nem szólva persze arról, hogy a selejtező vizsgálóbizottságoknak módjuk nyílik a szóbeli vizsgálaton kegyetlenül érvényesíteni magyargyilkoló szempontjaikat. Teljesen idegen vizsgálóbizottságokat kell tehát összeállítani, de nem úgy, hogy a cenzori tiszt jó összeköttetéssel biró, egyébként kiváló hivatottaknak legyen évről-évre megismétlődő mellékjövedelmet biztosító előjoga, hanem kisorsolás útján. Amilyen alapelv ugyanis, hogy senki önmaga eredményeit nem bírálhatja el, époly alapelv, hogy minden tanár aki jó a katedrán való munkára, képes és hivatott a szakmájába tartozó munkának elbírálására is, s ez nem lehet külön kegy vagy érdem tárgya. Az érettségi díjak a középfokú iskolák tanárainak egyetlen még meghagyott csekély törvényes mellékjövedelmét képezik, s ebben kisorsolás szerint, idegen helyre központosított bizottságokban akár francia, akár angol minta szerint négy-öt évenként mindegyikük részesedhetne, s nem is bírna semmi erkölcsi alappal ebből őket kizárni. Mert van egy másik technikája is a tehetségek befolyásmentes kiválasztásának s a tehetségtelenek kiselejtezésének : az egyetemi
