Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Dr. Vetéssy Géza: Az egységes iskolareform és a gyermek
340 Dr. Veléssy Géza : Az egységes iskolareform és a gyermek. A népiskolában tanított tárgyak mellett rendszeresen tanul elsősorban idegen nyelveket: latint mindenütt (a leánygimnázium alsó osztályai kivételével), e mellett még két idegen nyelvet : németet és> angolt, franciát, olaszt vagy görögöt, azonkívül állattant és növénytant, ásványtant és kémiát, fizikát, mennyiségtant, rajzoló és ábrázoló geometriát és filozófiát. Az itt felsorolt tantárgyak az 1924. évi XI. te. által megállapított három középiskolatípus (gimnázium, reálgimnázium és reáliskola) tantárgyai, s az egyes középiskolai típusokban a kijelölt tárgyak tanításának megvan a maga sajátos jelentősége az illető iskolatípus követelményeinek megfelelően. Ezekből az egyes iskolatípusok közötti különbségekből (tantárgy, órabeosztás, tankönyvek különbözősége) adódó sok kellemetlenségen s panaszon akar segíteni az új iskolareform azáltal, hogy az 1935—36. iskolai év I. o.-ban új egységes iskolatípust léptetett életbe : a gimnáziumot, s minden I. o.-ba bevezette a latin nyelvet heti 4 óraszámmal. A tárgyak tanításában különösen hangsúlyozza az egységes nemzeti öntudat fejlesztését a magyar nép etnikumát híven feltáró népi termékek (népmese, népmonda, népdal, népszokások, népművészeti termékek stb.) ismertetése és megszerettetése által. Az új tantervnek csak az I. és a napokban a II. o.-ra vonatkozó része jelent még csak meg, a teljes Tanterv és Utasítás később fog megjelenni, amit határozottan ígér a miniszteri rendelet: ,,Az eddigi eljárástól eltérően azért teszem közé ezúttal külön egy osztálynak — az első osztálynak — tantervét, hogy a teljes Tanterv és az Utasítások későbbi időpontban történő közzététele az új tantervre való áttérést ne késleltesse.“ (A 3000—1935. ein. sz. rendelet, bevezetése.) Miután úgy nagyvonásokban áttekintettük a népiskola tantárgybeosztását, meg kell vizsgálnunk azt az ismeretanyagot, annak minőségét, amit a népiskolai tanuló magával hoz a középiskolába. Itt megint a Népisk. Utasításokból s azok célkitűzéséből kell kiindulnunk. E szerint: ,,Az értelmi nevelés célja: ismeretekkel a gyermek értelmének művelése és oly irányba való fejlesztése, hogy ennek majdan az életben hasznát is vehesse.“ (Népisk. Ut. 99. old.) Tehát itt a gyakorlati életen van a hangsúly, nem a továbbképzéshez való alapnyujtásról 1 Érdekes és megszívlelendő, amit az ismeretek^ mennyiségéről mond : „Ismeretek alapján akarjuk a gyermek lelkét művelni, de ezt nem az ismeretek halmozásával érjük el. Ellenkezőleg. A sok ismeret megterheli és megzavarja a gyermek lelkét.“ (Népisk. Ut. 99. old.) A tudás szélesítése helyett a tudás mélyítésére törekszik, illetve ad utasítást, mert „minden amit felszínesen tudunk, megterheli elménket“. (Népisk. Ut. 100. old.) Az ismereteket nem szabad elszigetelten közölni a tanulóval, mert az „ismeretek egységes összekapcsolása az egész tanítás legfőbb elve“. (Népisk. Ut. Í00. old.)
