Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Dr. Vetéssy Géza: Az egységes iskolareform és a gyermek
Dr. Veléssy Géza: Az egységes iskolareform és a gyermek.339 elvének kell tehát összekötő kapocsul szolgálni a kétfajta iskola között. A nemzetnevelés ügyének egységesítését célozzák a legújabb kultuszminiszteri rendelkezések, amelyek az összes iskolatípusokat egy királyi főigazgató vezetése alá rendelik. Egységessé kell tenni nevelésünket, mert közös a nevelés tárgya: a magyar gyermek, akiért mindent meg kell tennünk — írja az új népiskolai utasítások előszavában a miniszter : „Reá kell pazarolnunk minden szeretetünket, minden gondoskodásunkat, de fel kell őt vérteznünk a nehéz magyar életre is, hogy forró szívvel és hideg ésszel folytatni és befejezni tudja azt a művet, amin most mi dolgozunk.“ (Népisk. Ut. 4. oldal.) A közös nevelesi céLa* szemben áll azonban a népiskola gyakorlati s a középiskola elméleti jellege. Ez a gyakorlati jelleg a mellett, hogy alacsonyabb kultúrnívót követel, egyszersmind az elemi módszerét és tananyagát a konkréthez, a praktikushoz köti, szemben a középiskolának már az első osztályban is jellemző absztrakt és teoretikus jellegével. E miatt azután, különösen régebben, míg a gyermek helyesebb megismerése és a tanítás középpontjába való állítása ismeretlen fogalom volt, nagy volt a szakadék a két iskolatípus között. Mármost mielőtt rátérnénk annak a kérdésnek a vizsgálatára, hogy milyen ismereteket hoz a tanuló a népiskolából, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen tárgyakat tanít a népiskola, s befejezte-e célkitűzését tanulóinak azon nagy százalékán, akik az elemi iskola VI. osztályának elvégzése helyett a IV. osztályból léptek át a középiskolába. Ha végigvizsgáljuk a népiskola tantárgybeosztását, akkor azonnal észrevesszük, hogy a népiskola a célkitűzését csak a VI. osztállyal f-jezi be, a tanuló ismeretei az egyes tantárgyakból akkor alakulnak ki és rendszereződnek, s több tárgyat pedig csak éppen az V. és VI. o.-ban tanulnak : így a földrajz jórészét (külön tantárgyként, csak III. o.-ban kezdik), a történelmet teljesen (addig csak beszéd-és értelemgyakorlatok alakjában!, a polgári jogok- és kötelességeket ugyanígy, valamint a természettant, vegytant és egészségtant is. A középiskola pedig legtöbbnyire a népiskola IV. o.-ból kapja növendékei jórészét, amikor még azokon a népiskola nem fejezte be a maga célkitűzését, s egyes ismereteknek még éppen csak elemeivel rendelkeznek. E hiányokat akarja pótolni a 3000—1935. sz. új középiskolai rendelet, amely az osztályfőnöki óráknak az I. o.-ban való megtartása mellett bevezeti azokat fokozatosan a II. o.-ba is, ahol is szó kerül az egészségügyi szabályokról és az állampolgári nevelésről is. Az új I. o. tanterv továbbá a földrajzot is kibővíti néprajzzal, a természetrajzot pedig ásványtannal az I. o.-ban. A középiskola tantárgybeosztása egyébként természetesen tágabbkörű és az ismeretek s tudományok minden egyes mezejére kiterjed. í*
