Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Dr. Vetéssy Géza: Az egységes iskolareform és a gyermek
338 Dr. Vetéssy Géza: Az egységes iskolareform és a gyermek. 1930—31. évet illetőleg : népiskolások száma : 966,947, polgári iskolákban és szakiskolákban tanult 87,633, illetve 20,331, középiskolákban tanult: 64,218, középfokú iskolákban tanult összesen : 163,182. Tehát ezen adatok szerint a népiskolákból a középiskolákba csak a tanulók 5—6%-a lép. Tovább tanul pedig kb. 20—22%-a. (Rozsondai Károly. OKTK, 1934 december, 109 old.) Eme egyetemes célkitűzéssel szemben azonban az 1932-ben kiadott népiskolai utasítás határozottan elő is írja a tanítónak az esetleges előkészítést egyes tanulókkal szemben, amikor így ír: „Az emberi lélek szabadsága ellen vétene a tanító, ha nagyratörő gyermekvágyaknak szárnyát szegné, ha esetleg nyilvánuló nagyobb tehetségnek útját nem egyengetné a további kiképzésre.“ (Népisk. Üt. 118 old.) A középiskolai utasítás célkitűzésébe beveszi az egyetemre való előkészítést, s nem érzi magát más iskolafajtától független iskolatípusnak : „A középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye.“ (1924. évi XI. te.) A kétfajta célkitűzésnek látszólagos ellentétei mellett is van egy rokonvonás, amit mindkettő hangsúlyoz : a nevelés gondolata. A népiskolai részletes utasítások különösen és többízben kifejezésre is juttatják ezt : „A népiskolában a nevelésnek, az oktatással egybeforrva kell haladnia... Ezért a népiskola épúgy nevelő-, mint oktatóintézet, és nevelő s oktató feladata el nem különíthető egymástól“ mondják az utasítások. „Egész erőnkkel küzdenünk kell ama törekvések és körülmények ellen, amelyek a népiskolát ettől a nevelő feladatától eltéríthetnék.“ (Űt. 87. old.) Kiolvasható ezekből, hogy a népiskola inkább nevel, mint elvont ismereteket közöl. Nem az ismeretek mennyiségét hangsúlyozza, hanem azoknak a minőségét s azt, hogy mennyiben alkalmasak azok a gyermek vallásos, erkölcsös nevelésére, értelmes és öntudatosan hazafias polgárrá tételére. A tudományok alapelemeit tanítja, amennyiben azok a gyakorlati életben szükségesek. A népiskola tehát a gyakorlati életre nevel, a középiskola pedig előkészít a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára, azaz a középiskolában az elméleten van a hangsúly, szemben a népiskola gyakorlatiasságával. Az elmélet hangsúlyozása mellett azonban úgy az 1927-ben kiadott Középiskolai Utasítások, mint az 1934. évi XI. te. részleges és ideiglenes végrehajtására vonatkozó rendelkezések, de különösen az 1934— 35. tanévben életbeléptetett osztályfőnöki órák egyre jobban tekintetbe veszik a nevelés érdekeit is. „Az osztályfőnöki óra célja a tanítási órákon folyó iskolai nevelés rendszeres kiegészítése és betetőzése, a tanulók erkölcsi érzékének és erkölcsi tudatának fejlesztése jellemképzés és állampolgári nevelés által.“ A két iskolatípus előkészítésében közösen előforduló nevelés
