Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Dr. Vetéssy Géza: Az egységes iskolareform és a gyermek
337 Az egységes iskolareform és $ gyermek. A népiskolának és a középiskolának egymáshoz való viszonyáról beszélni ma, mikor az új egységes középiskolai reform kialakulóban van, időszerű feladat. Hogy folyóiratainkban a két iskolatípus viszonyával mégis aránylag kevés cikk foglalkozott, annak oka talán abban keresendő, hogy mind a két iskola körülbástyázta magát az önállóság és az egymástól való függetlenség jelszavaival, és elzárkózott az egymással való együttműködés szükséges lehetőségétől. Ha a két iskolatípus célkitűzéseit vizsgáljuk, akkor a népiskolát és a középiskolát egymástól független, más célkitűzések szerint dolgozó, zárt egységnek találjuk, de ha arra gondolunk, hogy az anyag, a gyermek, amelyen keresztül mindkét iskola a maga célkitűzését meg akarja valósítani, sok esetben közös és azonos, akkor nem szabad elzáikózni attól a gondolattól, hogy a két iskolafajtát egymáshoz közelebb hozzuk anélkül, hogy bármely iskolatípus önállósága csorbát szenvedne. Gondolok itt elsősorban a nevelésben és tanításban nagyfontosságú folytonosság elvére, a gyermek lelki fejlődésének gondos figyelembevételére. Továbbá azokra a nehézségekre, melyek a népiskolából kikerült gyermek elé tornyosulnak a középiskolába való belépésének pillanatától mindaddig, amíg bele nem illeszkedik a középiskola hangulatába. Ezeknek a gátlásoknak — a gyermek középiskolai elindulását megkönnyítő — leküzdésére a tanítóság és a középiskolai tanárság egymás munkáját kölcsönösen elősegítő, harmonikus nevelői munkáját látom legcélravezetőbb megoldásnak. A „középiskola“ elnevezés helyet jelöl, mégpedig a gyermek nevelésében elfoglalt helyet, s már a neve is mutatja, hogy előtte is kell lenni valaminek és utána is kell következni valaminek. Egy egységes nevelési folyamatnak egyik nyugvó pontját jelenti s ennek a folyamatnak az elején a népiskola, vagy elemi iskola áll, a végén, a tetőfokán pedig az egyetem. A középiskolának ebből a sajátságos helyzetéből önként következik aztán, hogy tekintettel kell lennie az út elejére és végére, céljára is. Ezzel szemben a népiskolai utasítás a maga célkitűzésébe nem vette be a középiskolára való előkészítést, amikor igy jelzi a maga egyetemes célját: „A népiskola célja a hazának vallásos, erkölcsös, értelmes és öntudatos hazafias polgárokat nevelni, kik az általános műveltség alapelemeit bírják és képesek arra, hogy ismereteiket a gyakorlati életben értékesítsék.“ Hogy a népiskola a középiskolára való előkészítést nem vette be célkitűzései közé, azt látszólag igazolja egy statisztikai közlés az í Dr. Vetéssy Géza: Az egységes iskolareform és a gyermek.
