Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Csanády Sándor: A magaviseleti jegy központisága
Csanádi/ Sándor : A magaviseleti jegy központisága. A magaviseleti jegy központisága. I. A legújabb középiskolai törvény fokozottabb mértékben sürgeti a jellemnevelést, sőt azt a tanári testületek egyik legfőbb munkájának jelöli meg. Az új középiskolai törvény szükségképpen új Rendtartás alkotását teszi szükségessé. Különösen elkerülhetetlenné válik az új Rendtartás az új célkitűzések miatt is, melyek nem csupán a törvényből erednek, hanem már a törvény szellemét is eredményezték : a magyarabb és erkölcsösebb ember megnevezésének nagy gondolatából támadlak az új törekvések. Erről a nevelési eszményről alább még szólunk. II. A készülő új Rendtartással kapcsolatban a budapestvidéki tanker, főigazgatóság a múlt tanévben a kerület állami középiskoláihoz kilenc kérdőpontot küldött le, melyek közül a legfőbb a tanulók magaviseleté és erkölcsi nevelése körül forog. Mi csak az 5. és 7. pontot idézzük, és ezekkel foglalkozunk kimerítően és érdemben. Az 5. kérdőpont így szól : ,,A tanuló általános tanulmányi előmenetelébe hogyan tudjuk be erkölcsi magaviseletét és egyéniségét?“ A 7. pont a következő kérdést teszi fel : „Külön osztályozzuk-e a tanuló szorgalmát? Ha igen, milyen fokozatokkal? Vagy azt is csak az általános tanulmányi eredménybe tudjuk be?“ Ezek a kérdőpontok megoldást keresnek arra, miként lehetne a tanuló erkölcsét, jellemét; tehát egész magatartását, mely több és teljesebb fogalom, mint a „magaviseletének a pusztán szabályok megtartásához mért tartalma, igen ezt a magatartást miként lehetne a bizonyítvány jegyképletébe beleilleszteni, azaz a tanuló egyéniségét megosztályozni. Nem hihető, hogy a tanügyi felsőbbségnek a kérdőpontokból kiolvasható terve és szándéka csupán azt a célt tartaná szem előtt, hogy a tanulóról időnként pusztán öncélúságot szolgáló jellemmérés eszközöltessék. A tisztán megállapítást mutató és célzó eljárásnak nem volna teljeshasznú értéke, sem pedig komoly értelme. Amikor tehát a törvény a jellemnevelés fokozottabb feladatát kívánja meg az iskolától, a tanuló jellemének és egyéniségének megosztályozásánál döntő szempont az lehet és annak is kell lennie, hogy eljárásunk, módszerünk, eszközünk a javító célt szolgálja, a tanulót serkentse, a szülőt figyelmeztesse, de ne bélyegezze meg se a szülőt, se a tanulót. Ha valamelyik tanuló akár osztályismétlésre bukik is el, ez a tény a tanulóra nem borít jóvá nem tehető árnyékot, mígha pl.
