Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában
Szondy György dr. : Újabb szempontok a biológia tanításában. ^97 riumi kiállítás helyett nagyméretű, fehér karten lapon, ízléses elhelyezésben ragasztjuk fel, s a lapot kép gyanánt bekereteztetjük. Hasonló képek a növényszövetkezetekről is készíthetők, amikor is a virágosok mellett a virágtalanokra is kellő gondot fordítunk. Hasonló fölfogással készülnek az állattani gyűjtemények. Különös figyelemben részesítjük a kártevő rovarokat, külön-külön csoportosítván az erdő, a szántóföld, a kert kártevőit, az egészségügyileg veszedelmes rovarokat stb. stb. A szertár egy részét szülőföldismereti gyűjteménnyé fejlesztjük, ahol az élővilág rendszeres gyűjteménye mellett talajpróbák, talaj szerkezeti szelvények, domborművek, talaj- és csapadéktérképek, a különböző mezőgazdasági művelési ágakat feltüntető grafikonok és térképek, céltudatosan gyűjtött és készített fényképek mutatják be minden oldaláról és a legkülönbözőbb szempontokból a szülőföld életét és természeti adottságait.7 A munkaiskola módszere lehetőséget ad arra, hogy a növendékek alkotásvágyát ilyen irányban érvényesítsük ; ennek viszont az a következménye, hogy a gyermek valóban benne él a honi természetben, ismeri annak minden lélekzetvételét, és változásait értő és és féltő figyelemmel kíséri. Ez a helyes módja a természetszeretetre való nevelésnek, ez igazi biztosítéka a természetvédelem érvényesülésének a nép legszélesebb rétegeiben is. Az a gyermek, aki az iskolakert növényeinek, a viváriumok állatainak ápolása közben megtanulta az élet minden megnyilvánulásának áhítatos tiszteletét, a természetben is kíméletet fog tanúsítani az élőlényekkel szemben. A szülőföld ismertetése során módunk lesz arra is, hogy eléje tárjuk az ember munkájának, a kultúrának szerepét a növénytakaró, az állatvilág életében. Mennyi növény, mennyi állat esett áldozatul az egyre nagyobb területeket igénylő mezőgazdaságnak, az ipartelepeknek, az elterpeszkedő nagy városoknak ! Mennyire megváltozott a viszonyok átalakulása következtében egyik-másik állatfaj életmódja, amint ezt Schnurre a madarakról kimutatta.8 S a kipusztulók többnyire örökre eltűnnek a föld felszínéről! Velük szemben találni fogunk idegenből behurcolt jövevényeket, úgy az állat, mint a növényvilágban. Az életkép tehát nem állandó ; a biológiai oktatásnak az a feladata, hogyr a gyermeket ennek az átalakulásnak megértő tanújává tegye, aki felnőtt korában szükség esetén szembeszáll a hazai természetet, a természeti emlékeket fenyegető kísérletekkel.9 A szülőföld megismeréséhez hozzátartozik a gazdasági, élet ismerete is. Sétákon, kirándulásokon megfigyeljük a termelési ágak és termények megoszlását a határban, vagy — igen nagy városokban — annak egyes részein. A megfigyelés a talaj minőségére is kiterjed, s odahaza a megfigyelt adatokat a felvételi térképbe rajzoljuk be, helyességüket a hivatalos statisztikai kiadványokból ellenőrizvén. 7 Horváth Károly : Amit munkáltatva mindenki megcsinálhat. Prot. T. Szemle 1935. 165—172. 8 Schnurre, O. : Die Vögel tier Deutschen Kulturlandschaft. Marburg a. L. 1921. 9 L. Kaán Károly: Természetvédelem és természeti emlékek, lfpest.
