Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában

298 Szondi) György dr. : IJjabb szempontok a biológia tanításában. Az eredményt egyszerű grafikonokban tüntetjük fel, amelyből világosan szembe fog tűnni a termelés összefüggése a talajviszonyokkal és a település diktálta feltételekkel. A gazdasági viszonyok megismerése révén alkalom kínálkozik az alkalmazott biológia eredményeinek értékesítésére. Igen fontos, hogy a kártevőkre vonatkozó helyes ismeretek és gyakorlati tanácsok mennél szélesebb körben terjedjenek el. Honismertető munkánkat kiegészíti és betetőzi a néprajz be­kapcsolódása népies növény- és állatnevek, népies szokások, babonák, regulák, gyógymódok gyűjtésével, s a hazai természetre vonatkozó költői remekművek beillesztése biológiai oktatásunkba. Mint látható, a szülőföldismeret az a terület, ahol a biológia a legtöbb alkalmat nyújtja a többi tárgyakkal való koncentrációra : földrajz, néprajz, történelem, irodalom, mennyiségtan -— mind alkal­mazást talál abban a munkában, amelynek végső eredménye el­szakíthatatlan kapocs a gyermek és a szülőföld között.10 Hibát követnénk el, ha a szülőföld élővilágát alkotó növényeket és állatokat a közösségből kiszakítva, mint össze nem tartozó, egy­mástól független lények tömegét ismertetnék meg a gyermekkel. Számot kell vetnünk a biocoenotika újabb fejlődésével, és pedig nemcsak szakszempontból, de módszertani okokból is, és szülőföld­­ismertetésünknek mindig az életközösségeken kell felépülnie. Ez a fogalom azonban a mi számunkra kevésbbé szigorúan határolt, mint eredeti, Moebius-féle értelmezésében. Minthogy valamennyi alkotó tagot nem vehetünk figyelembe, s a mennyiségi viszonyokat és a stabilitást sem állapíthatjuk meg, lévén ezeknek észlelésére esztendők szükségesek, — inkább csak keretről lehet szó, koncentrá­ciós pontról, amely körül az egyes tagokat — a létfeltételek és szükség­letek kölcsönhatásának kiemelésével — egymás mellé rakjuk. Ilyent formán az alsó fokon,ahol céljainknak megfelelően tanításunk anyagá­­több életközösségből válogatjuk össze, a legelemibb kémiai és geo­lógiai ismeretek hiányában az életközösség egy bizonyos össze­tartozó csoportot jelent, egy rendszert, amelynek megismerése a tagok ismeretét tételezi föl. Ez viszont csak évek munkája árán lehetséges, a megismerés ezért mozaikszerű, évről-évre tökéletesedő. A felső osztályokban már inkább van módúnk arra, hogy egyik­másik életközösséget legalább megközelítően, a maga teljességében megvizsgáljunk és megértessünk. A mennyiségi szempont azonban még itt is elesik, vagy csak bizonyos biocoenosisoknál, pl. a plank­tonnál, lehetünk reá tekintettel. A megértés megkönnyítése érdekében célszerű, ha a fajok egy­másrautaltságát először kevés fajból álló életközösségeken mutatjuk be. Különösen alkalmasak erre a mesterséges biocoenosisok, pl. az iskolakert, az akvárium. Utánuk a természetes növényformá­ciókkal próbálkozhatunk meg. Előkészítésről már az alsó fokon Horváth Károly: A honismeret megalapozása a költészetben. Prot. T. Szemle 1931. 89 —95.

Next

/
Thumbnails
Contents