Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában
296 Szonda ('!/orgy dr. : Újabb szempontok a biológia tanításában. a földrajz, a történelem, vagy az irodalomtörténet. Az embert nemcsak a közös nyelv, műveltség és múlt fűzi a szülőföldhöz, hanem ennél sokkai-sokkal több : ezer és ezer láthatalan szál kapcsolja egy nagy közösségbe a hazai röggel, s a biológia egyik legjelentősebb feladata az, hogy ezeket a szálakat legalább részben felfedvén, tudatossá tegye az ösztönös érzést : itt élned, halnod kell... Meg kell éreztetnie a hazai föld életének lüktetését, amelybe mindnyájan beletartozunk ; felelősség-érzést kell a gyermekbe nevelnie a hazai földet érhető változásokkal szemben, életszükségletté kell tennie számára az állandó kapcsolatot a hazai természettel. Nem elégedhetünk meg avval, hogy az alsó fokon lélektani okokból a környék növényei- és állatai szolgáltatják a tanulmányi anyagot, mint a gyermekkel legközvetlenebbül kapcsolatban álló élővilág ; az sem elég, hogy a felső fokon is ez kínálkozik elsősorban közvetlen szemléletre. Arra kell törekednünk, hogy minden vonatkozásban a hazai élet megnyilvánulásait mutassuk be ott is, ahol eddig külföldi példákra hivatkoztunk. Hogy növendékeink állandóan a hazai élővilág közepette érezzék magukat, hazai fák és bokrok, növények fogadják őket az iskola udvarán, ilyenek legyenek a folyósok és ablakok cserepeiben, dézsáiban, a viváriumokat a szülőföld csigái, halai, kétéltűi, rovarjai népesítsék be. Télen madáretetőt állítsunk fel az udvaron. Benn, a tantermekben és a folyósokon a hazai tájak, növények és állatok képei díszítik a falakat, s a folyosó olyan helyén, ahol az iskola minden növendéke naponta megfordul, üveges szekrényben állandó kiállítás mutatja be a szülőföld változatos életét. Ide kerülnek a kirándulásokon talált érdekességek, talajmintáktól élő hernyókig és csigákig ; a szertár anyaga is felvonul, s új és új szempontból mutatja be a magukban véve elszigetelt élőlényeket. A rendezés, az anyaggyűjtés munkájában a növendékek is résztvesznek ; a felsőbb osztályosok a magyarázó cédulák elkészítésében is segíthetnek. Az élőanyagot rajzok, táblázatok, grafikonok egészítik ki; kártevők kártételeiről, aratási eredményekről, a termelt cikkek ipari felhasználásáról stb. stb. A szekrény mellett, csinos keretben van a fenológiai naptár, amelyet szintén a növendékek állítanak össze, sők is rajzolják meg; díszítő elemek gyanánt a naptárban fölsorolt növények és állatok szolgálnak.6 A tanulók által készített gyűjtemények is a szülőföld-ismeret szolgálatában állanak. A herbáriumok a jellemző növény-asszociációkat mutatják be, vagy a kultúr-növényeket gyűjtik össze, szántóföldi és kerti veteményeket, takarmánynövényeket, városokban a dísznövényeket. Talán még érdekesebbek és tanulságosabbak az egy-egy növényre vonatkozó gyűjtemények : pl. valamely fa élete, a csiranövénytől kezdve, lombhulláson és virágfakadáson át a termésig, kártevőivel egyetemben. Az ilyen gyűjteményt a szokásos herbá- * * L. Szondg György: Szülőföldem szép határa... Prot. T. Szemle 1932. 63—68.
