Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában

Szondy György dr. : Újabb szempontok a biológia tanításában. 295

fog-, termés-, rügy-, stb. gyűjteményeket, a felsőkben herbáriumokat, rovar-, csiga-gyűjteményeket készíthetnek tanulóink. Gyűjteményeik abban fognak különbözni a régi iskola hasonló gyűjteményeitől, hogy nem annyira rendszertani, mint inkább biológiai szempontok szerint állíttatjuk őket ősszé.

Kísérleteket is végezhetnek növendékeink ; az alsó fokon egyszerűbbeket, a felső fokon bonyolultabbakat. Ez a munkálkodásuk azonban csak akkor lesz igazán értékessé, ha maguk jönnek rá, hogyan lehet valamely kérdést kísérlet segítségével megoldani. Természetesen ebben a mükedvelő-felfedezgetésekben a tanári segítségre többé-kevésbbé rászorulnak ; de ez a segítség csak irányításban áll. Hatodik osztályos leánynövendékeimmel így állítottuk össze például a növények lélekzésekor fejlődő hő kimutatására szolgáló, s a gyökerek savkiválasztását igazoló kísérleteket, amelyek tankönyvünkben nem szerepeltek, tehát abból nem nyerhettek útmutatást.

A különböző kifejezés-módok és lehetőségek révén a osztály munkaközösséggé válik, amelyben egyes kérdések megoldására önként vállalkozó csoportok alakulnak, s a résztvevők képességeiknek megfelelően veszik ki részüket a közös munkából. A tanár egyéniségétől függ, hogy az öntevékenység elvén felépülő módszernek ezt a legideálisabb betetőzését mennyiben tudja és akarja érvényesíteni, úgyszintén az is, hogy az öntevékeny szellemi munka mellett mekkora teret enged a kézimunkáknak ; mindez nem fogja érinteni a lényeget, ha megérti a munkaiskola lelkét : azt, hogy a rivalda elől a háttérbe kell vonulnia, s a tanítás munkáját a gyermek leikéből kiindulva, velük és általuk kell véghez vinnie.

Minthogy az öntevékenység iskolájában a tanítás a megfigyelésen épül lel, magától értetődő követelmény, hogy a tantervnek is ehhez kell alkalmazkodnia : csak keretet nyújthat, amelyet a tanár szabadon tölt ki a rendelkezésére álló szemléltető anyag szerint. Ugyanilyen rugalmasnak kell lennie a tanmenetnek is, mert a tanítás igen sokszor csak alkalomszérű lehet.5

Az öntevékenység gondolata mellett, részben annak a következményeként, a szülőföld megismerésének a tanítás központjába állítása a legfontosabb szempont a modern biológiai oktatásban. Végre ráeszméltünk arra, hogy a „nemzeti“ tantárgyak sorában a természetrajz éppen annyi joggal követelhet magának helyet, mint

b Az óriási irodalomból, a már említetteken kívül, a következő munkákat említem még meg : Karstadt Ottó : Methodische Strömungen der Gegenwart, Langensalza, 1930.— Brohmer P. : Methodik der Naturgeschichte, Leipzig, 1918. (Mindkettő elsősorban a népiskolák szempontjából tárgyalja a kérdést, de rendkívül világos áttekintést nyújt.) Folyóiratunkban megjelent, idevágó tanulmányok : Arató István : Középiskola és munkaiskola. 1934, 176—183. - Horváth Károly: A munkáltató iskoláztatás kialakulása és fontossága. 1935. 241—246. — U. a. : A munkaiskola elvei a természetrajzban. 1931. 280— 285. U. a. : Amit munkáltatva mindenki megcsinálhat a természetrajzban. 1935. 165—172. — U. a.: Módszeresen taníthatunk-e minden órán? 1934. 109-112.