Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 6. szám - Ravasz Árpád: Bolyai Farkas, mint nevelő
266 Ravasz Árpád: Bolyai Farkas, mint nevelő. A fent idézettekből világosan, látszik, hogy Bolyai a legújabb és legmodernebb nevelési rendszerek alapgondolatát fejezi ki, amikor rámutat a tanulásban s a nevelésben az önkéntesség lényegére, s arra, hogy a nevelőnek az a feladata, hogy a neveltjében szunnyadó erőket felkeltse, azokat helyesen irányítsa, s inkább a nevelődésben nyújtson segítő kezet, mintsem erőszakosan akarjon nevelni. (Montessori, Kertschensteiner, a cserkésznevelés, Baden Paul stb.) 7. Nagyon talpraesett az iskolai törvényekre, rendtartásra, fegyelmi szabályokra vonatkozó véleménye is. ,,A fenyítékre nézve kevés, világos s mind a boldogság valóságára tartozó törvények legyenek; és azokat kivétel nélkül kell szorosan megtartani ; az indiferens törvény, vagy amelyet előre lehet látni, hogy meg nem tartanak, a többinek is elveszi szentségét. Bómának, míg Bóma volt, — kevés törvénye volt, — nem az volt többé, mikor sok lett.“ Aztán fejtegeti, hogy a gyermekkel szemben sohasem lehet túlszigorú, vagy épen bosszúálló a nevelő, mert: ,,a kegyes életű tanító szelíd lelke napsütésén jó szívek nyílnak“. Az nem lehet, hogy a hibáját megbánó gyermekrea „rosszaság pecsétjét“ üssük rá,,a világbírója kezéből kiragadva az ítélő serpenyőt“. A durva bánásmódot, vagy épen a verekedést nem tartja emberhez méltónak, mert „a természet csak egy szemérmetesség fátyolát ad, ha egyszer letépik, többé nincsen“. 8. Ebben a pontban megemlítem néhány korát megelőző gondolatát. Ő a tanulók testi és lelki fejlődését egyaránt fontosnak tartja. Azt mondja, hogy az iskolában az egészségtant is kellene tanítani, s mindenkit tájékoztatni a hazai alkotmányról és törvényről. Hangoztatja a reáliskola szükségességét s a tanulásra alkalmas növendékek idejében való kiválasztását, a gyenge tehetségűek más gyakorlati pályákra terelését. Azt mondja, hogy mindenkit el kell látni bizonyos, az életben szükséges és nélkülözhetetlen gyakorlati ismeretekkel is. Fontosnak tartja az érzelmi nevelést is, és hiszi, hogy eljön az idő, amikor a „muzsika“ is fontos tanítási tárgy lesz az iskolában. A testi nevelés legjobb módját az önkéntesen és szívesen vállalt, szabad téren, friss levegőn végzett játékokban látja. Ezek a Bolyai Farkas nevelési alapelvei. — Hadd fejeződjék be ez a kis cikk magának Bolyainak a szavaival. Azt mondja, hogy a keresztyén embernek sűrűn kell a keresztfára gondolnia. Akkor talán áldozatosabb is lenne, s ez jó lenne, mert az oktatás és nevelésügy áldozatokat kíván. Gondoljunk Jézusra, minden nevelők nevelőjére, aki értünk feláldozta magát. Gondoljunk arra a napra, amikor Ö kiszenvedett : „Ez az igaz ünneplése ezen nagy napnak, erről kellene, mikor legelőbb eljövend, prédikálni minden templomban, hogy ki-ki számot vetve magával, mondjon le bár esztendeig az őtet magát s együtt a hazát semmivétevő hiú fényről, vendégeskedésről, kártyáról s több ártalmas hiábavalóságoknak bár fél légiójáról és a mit ezáltal megtart, annak bár felét adja ezen célra. Az így elhomályosuló fény, a közégés alvása és az Isten országa szürkülete volna.“ Budapest. Ravasz Árpád,
