Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Dr. Bakos József: Esztétikai szempontok az újabb lírai költészet középiskolai tanításához
Dr. Bakos József: Esztétikai szempontok a lírai költészet tanításához. 19 cenben Adyról tartott előadásában azt fejtegette, hogy éppen a kifejezésformák újszerűsége miatt jutott el eleinte kevesekhez Ady költészete, de lassan Ady és az újabb lírai költészet kifejezésformái is mechanikussá lesznek, s ezzel leomlanak azok a falak, amelyek Adynak és az újabb lírai költészet komoly értékeinek igazi átélésétől elzártak sok versolvasót. Ma már nagy haladás van ebben a tekintetben, az új kifejezési formák is lassan mechanikussá válnak — természetesen szót sem érdemelnek azok a beteges forma-kifejezések, melyekben a kifejezést a kifejezetlenség és zűrzavaros formátlanság jelentik, ezektől óvakodni kell minden, esztétikai szépségre áhítozó embernek. Amiképpen elítélendő a csakazértis reklám-őszinteségek szomorú dekadenciája, úgy elítélendő a csakazértis formátlanság banális kultusza. Az újszerű kifejezési formáknak, az újszerű fogalom és szómeglátásoknak átértését, vagy helyesebben átérzését elő kell segíteni. A nélkül tehát, hogy az újabb lírának világnézeti eltolódásaira, felfogás és eszmei különösségeire is kitérnék (e problémák megvilágítását is adni kell az újabb lírai költészet tanításának bevezetéseképpen), inkább előbbi fejtegetéseinknek eredményeképpen vonjunk le az újabb lírai költészet tanítására vonatkozólag egy fontos esztétikai s egyben általános elvi szempontot, segítsük elő tanításunkban azt, hogy tanulóink az újabb líra értékes alkotásait élménnyé tehessék, a benne levő esztétikumot átfoghassák, s azt, amire minden költő vágyik, a költőt alkotásain keresztül „látva lássák“. Igazi versolvasók csak így lesznek tanulóink. Hogy ezt elérhessük szükséges az, hogy bizonyos ismeretekkel lássuk el tanulóinkat az újabb lírai költészet kifejezésformáit tekintve, azaz vezessük be őket az újabb lírai költők komponáló művészetébe (amit oly alapossággal el keil végezni Petőfi és Arany költészetével kapcsolatban), vázoljuk tanulóink előtt a mechanikussá vált lírai formák felbomlását, mutassuk be sok példával az újabb lira kifejezésformáit, újszerű versalakító eszközeit, s a közös olvasás útján bemutatott példák és ezeket érintő esztétikai és poétikai magyarázatok segítsék elmechanizálni az újabb líra kifejezésformáit is. így kell elősegíteni az új lírai kifejezések átértését, ha úgy tetszik átérzését, mert csak ezek után lehet szó a vers teljes átéléséről, annál is inkább, mert a kifejezés, a ritmus, a zene, a vers-alakító művészet együtt adja a versben levő lírai élménnyel és érzelmi hullámzással a vers művészi totalitását, a lírai alkotás esztétikumát. A fentebb elmondott szempont gyakorlati alkalmazását illetőleg mindig sok példabemutatással, olvasással (mindig közös olvasással) kezdjük meg ezt a munkát. Azután adjunk elméleti felvilágosítást, s csak akkor mondjunk értékelő ítéletet, amikor az újabb lírai alkotásokat is olvasni tudó ifjútanulók képesek lesznek így már önálló kritikára és értékelő állásfoglalásra. Könnyítek ezzel a munkával elméleti anyagomon is, újabb költőink költészetét s általában újabb lírai költészetünket így jobban átértik tanulóink. Ezek az elgondolások mintegy a bevezetést adnák az újabb lírai költészet középiskolai tanításához. Az újabb líra versalakító 2*
