Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 1. szám - Dr. Bakos József: Esztétikai szempontok az újabb lírai költészet középiskolai tanításához

18 Dr. Bakos József: Esztétikai szempontok a lírai költészet tanításához.

lírai élményeihez viszonyítva nagy eltolódása mellett, nagy értékzuhanás is. Nem értem, s így nem tudom átélni, mondják sokan ! Nem értem verselési technikáját, fogalom és szómeglátásait, s nem tudom megfogni azt a nagyobb valamit, azt a lírai élményt, amit a vers magában rejt.

Az újabb lírai költészet középiskolai tanításának nehézségei itt gyökereznek. Az érthetőség s így a maradéknélküli élményátélés és az esztétikai élvezet útján az esztétikum megérzésének lehető vététele nagy feladatot ad számunkra. Azzal nem elégedhetem meg és nem is szabad megelégedni, hogy felbontom a verset prózába, s úgy magyarázom meg, vagy szétszedem logikai tényezőkre, mert ez merénylet a lírai vers s a benne rejlő esztétikum ellen ! „Mert egy lírai vers banálissá válik, ha prózában mondjuk el, s a hatása így annál kisebb, minél inkább igazi líra volt az a költemény.“ (Nagy J. A fii. kis tükre, 134—135 1.)

Máshol kell tehát megfogni a probléma fonalát, ha azt akarom, hogy jó útmutatója legyek a tanítványaimnak, mint esztétikai alanyoknak, az újabb magyar irodalom lírai értékeinek esztétikai tárggyá formálásában, a vers lírai élményeinek átéltetésében s a versben hozott esztétikum nagyszerű, feloldó birtokbavételében. Az újabb lírai költészet értékeit kell tehát igazán megismertetni tanítványaimmal, s ezt nem azzal érem el, hogy a költőről elmondok mindent, amit lexikonszerűen csak el lehet mondani, s részletesen elsorolom lírai alkotásait, s ítélek azok felett valamely esztétikai norma szabályai szerint, mert így az újabb lírai költészetnek csak lexikonszerű ismertetését adom s nem élményszerű átéltetését és átértékeltetését.

A sikeres munka érdekében tehát egy szempontra kell rámutatni, amelyet talán régebbi irodalmunk tanításánál már nem használunk, de az újabb költészet tanításában igen célravezető szempontnak bizonyulhat ! Induljunk ki abból a tényből, hogy minden művészi alkotásban nagyfontosságú a közlés, a kifejezés, egyszóval kifejezve a ,,hogyan“, s csak másodsorban fontos kérdés a „micsoda“ kérdése. Nagyon fontos ez a megállapítás az újabb lírai költészet termékeire, vonatkozólag ! Hiszen igazi élménnyé, átéléssé tulajdonképpen e szempont megfontolásával tehetem az újabb líra termékeit. A kifejezés, a hogyan formáinak megértése útján kapom a benne feloldott lírai élményt, s a kettőnek teljes átélése útján jutok birtokába a lírai vers esztétikumának. De hiszen mondhatná valaki, ugyanez a meggondolás érvényesül a régebbi korok lírai értékeire is. Igen, de míg Petőfi, Arany, Gyulai stb. kifejezésformái már megszokottá, szinte úgy mondhatnám mechanikussá lettek, s így a kifejezés formái, a „hogyan“ nem állítanak az érthetőség elé akadályt, s nem sértik meg az átélés simaságát, addig az újabb lírai költészet kifejezésformái újszerű muzsikájukkal, fogalom és szómeglátásaikkal, újszerű versépítésükkel már szokatlanok, nehezebben érthetők a lírai vers már mechanikussá vált kifejezésformáihoz szokott fülnek ! Szabó Dezső Debre