Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Külföldi lapszemle
232 Külföldi lapszemle. közösség egyaránt termékenyen ható erő és hatalom. Ezt a kultúrát egyetemes keresztyén és nem szűkebb felekezeti alapon kell ápolnunk és fejlesztenünk, mert különben megszűkítjük annak körét. Hivatalban és családban, közösségben és népben kell azt szolgálnunk öntudatosan és lelkiismeretesen. Míg ezeket írjuk, tudomásunkra jutott, hogy a tiltott könyvek jegyzékén, a hírhedt Index-en kívül a mai klerikális kultúrát szolgálja különösebben és zárt egységben 24,270 jezsuita, 22,527 ferences, 12,613 kapucinus, 9070 bencés, 67Ö0 dömés és 6739 redemptoriata szerzetes. Hatalmas fekete sereg ! Cult ura — quo vadis? ! Rákosszentmihály. Dr. Szlávik Mátyás. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE * 1 2 A külföldi középiskolák tájékáról.1 1. Fölvétel a német középiskolába. Míg mi tanakodunk, tusakodunk az osztályzsúfoltság miatt, hogy ne legyen, a leleményes national-szocialista elme kitalálta nagyokosán az ellenszert és alkalmazta is vígan, következetesen. A főiskolák, egyetemek kapui felé nyomuló abituriensek hadát, kötelező mezőgazdasági gyakorlatokkal (1. róluk alább) hátráltatja és fogja fel ; a középiskolák tájékára áradókat még egy kis ártatlan árja-árok és gátversenynek veti alá fölvételi vizsga képében, mely a kevésbbé kívánatos nem-árja fajbelieket, be nem vallott, ravasz ,,handican“-pel kicsit megritkítja a beérkezés előtt. Jelentsük ki azonban az igazság kedvéért mindjárt, hogy a kiválogatás kényes munkájában egyébként már jogosultabb és emberiesebb szempontok vezérlik az intézőket. A betegen kívül kizárják föltétlenül azokat, kiken a test tisztasága, gondozása iránti érzéknek hiányát az első tekintetre meg lehet állapítani, kik a testgyakorlatokhoz akaratgyöngeségből, vagy lomhaságból nem mutatnak hajlamot ; elutasíttatnak a lelki rokkantak, el az erkölcsi mételytől tisztátalanok, a más nyelven is egyforma kíméletlenül „rühes birkák“-nak nevezett szennyek, minden tiszta nyájnak e kész veszedelme, pusztítása, el a baráti, testvéries megértésnek fittyethányó szilajok, el az iskolai rendtartással, fegyelemmel hadilábon álló apró Catilinák. Csak ezután érvényesül a nevelők, tanárok által annyit hangoztatott „criterium inlellectuale“, az értelmi mérték irányító elve. Itt mégsem pusztán az ismeretek tömege, sokfélesége dönt, hanem inkább az addigi iskolázás s a szerzett ismeretek által elért tájékozottság, nyilteszűség, bátor, okos felelet, a világos, tiszta beszédből kicsillátnló értelmesség. Ezért, ha valamelyiknél ismeretekben egy kis hézag, elmaradottság mutatkozik is, amit különben a k rral, osztállyal előrehaladva könnyen helyreüthet, ezt szó nélkül befogadják, vagy eresztik felsőbb osztályba. Szociálista kormány természetesen a középiskolába bejutást egy valamire való tehetség előtt sem zárhatja el, kivált mióta az oktatás ezen a fokon is ingyenes és a szorgalmas, jóviseletű tanulók javára szolgáló ösztöndíjak száma annyira megnövekedett (az eddigi 12'5 százalékról 20 százalékra). Egyébiránt külön megjegyzés nélkül tudnivaló, hogy a nem-árják e jótéteményekhez, valamint más iskolai jutalomhoz egykönnyen hozzá nem jutnak ; a közösség, a nemzeti, az állami egység fontos érdekei ellen iskolában és azonkívül súlyosan vétkezők pedig haladéktalanul eltávolíttatnak a náluk meg honosult rövid úton. 2. Az új német középiskola. Bizony a régit hiába is keresnők. „Névben él csak, többé nincs jelen.“ Maholnap tán névben sem. Kő íe‘ mutatja helyét. A hitlerizmus nem állt meg az egyház-reformnál. Ezután az iskoláé következett. Mégpedig nemcsak 1 A Revue Universitaire, L* Illustration, Annales és Fői et Vie c. folyóiratok nyomán.
