Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 231 modern problematikája az egyoldalú felekezeti szempontok mögött teljesen háttérbe szorul. ím, így fejlődött ki a klerikális kultúrmozgalom, amelynek jelenségeit a tudományban, irodalomban és sajtóban naponként szemlélhetjük. S ha ez ellen felszólalunk, Bangháék „kálvinista makacsságnak“ minősítik. Szinte nagy és erős kát likus hullámzás észlelhető a liberális államtól felszabadult mai német kát likus világban. Ez az erőltetett ka tó likus univerzalismus magyarázza meg egyes német művelt köröknek katolicizmusra való hangos áttérését is. Egész irodalom feljődött ki a kattlikus emberről és világnézetéről. Korunk égető kérdéseit a kát. világnézetbe helyezték, kát. világnézeti tanszakokat -— mint nálunk Szegeden — létesítettek, sőt legújabban sokan a német birodalomban már kai likus egyetemek létesítésére, sőt a hitegység helyreállítására is gondolnak. Erre törekszik a Bonijácius német hittérítőnek emlékére 1920-ban sírhelyén, a fuldai dómban alapított Winfried-szövelség s a sok konvertita-életrajz. S hihetőleg erre a mozgalomra gondolt a mi domokos páterünk : Badalik is, midőn a minap a rádió útján is hirdette, hogy a protestantizmusnak befellegzett, s csak egy keresztyén egyház van, s ez a római kát likus. Ennek a kát likus kultúrmozgalomnak történeti alapja természetesen a középkor és annak legnagyobb gondolkodója : Aquinoi Tamás. Ez a középkor a romantikus ízű katolicizmusnak máig is a legtipikusabb eszménye, mely szerint a középkor a legtökéletesebb rendű világ, amint utána újabban Novalis egy dicsőítő himnuszt írt a középkorról. Ennek a katolikus kultúrképnek, mely azonban könnyen átsiklik a középkor ismert szakadékain, együtt kell járnia a „protestáns betörés“ jóvátételével. A nagy német történelemnek a reformáció által a keletre és északra való áthelyezésében az egyedül élet- és fejlődésképes déli alapról való elszakadást látja. München és mindenekfölött Bécs tűnik föl a német történelem gyújtópontjának, s újból fel kell támadnia a német nemzet római szent birodalmának. Hasonlóan a német irodalomtörténetet e történetírás délre helyezi át. A babenbergerek udvarának költői alkotásai, a habsburgok udvarának barokk-művei s a középkori léleknek a romantikában való felújulása a német irodalom nagy virágzó korszakainak tűnnek fel, melyeknek története többé már nem a weimari Goethe—Schiller-szellemtől való fel-, vagy leszállásnak mondható. Ezt a történeti képet is protestánsellenes beállítás jellemzi. Ennek itt a német szellemtörténetnek az az ultramontán felfogása szolgál alapjául, amely a reformációnak és kultúrális következményeinek még német eredetét is kétségbe vonja. E felfogás szerint tulajdonképpen a XVI. század reformátorai utolsó elemzésükben igazi okai a német kultúra összeomlásának a novemberi forradalomb n, mert ez a politikai forradalom Németország szellemi forradalmasításának az a záróköve, amelyet a vallási reformáció vezetett be a történelembe. Ezzel meg is van adva a kiindulópont e katólikus kultúrális törekvések kritikai megvizsgálására. Mert ez a katólikus történeti kép teljes ellentéte a nagy német népfejlődésnek. Hiszen ismeretes a német nemzet szent római birodalmának története a középkori szász császároktól kezdve, egészen teljes összeomlásáig Napóleon idejében. V. Károly impériuma alatt a németek története csak egy kis része volt a Habsburgok nagy birodalmának. A német reformáció rendítette meg e birodalom alapjait azzal, hogy a lelki urának, a pápának felmondotta az engedelmességét. Most a császári hatalom csak utánzó lenyomata volt a pápainak. Ez időtől fogva tudtak a német fejedelmek és birodalmi városok erősebben önállóan is belenyúlni a történeti eseményekbe, mígnem Brandenburg, Poroszország vette át az önállóbb vezetést, erősítette a német nemzeti tudatot és megalkotta a német törzseken és tartományokon át az egységes nagy német birodalmat. Aki tehát a maga történeti kiinduló pontját a népfejlődés körén kívül veszi át, az elzárta maga előtt a német történeti fejlődés amaz útját, amely a császári in periumról a Habsburgok alatt a néphez vezetett. Az elbukott imperium helyére a német nép lépett, s azért csakis népi kultúráról beszélhetünk. A kultúrában a személyiség és
