Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Csaba József: Modern történetírás – modern történettanítás
14 Csaba Józzef : Modern történetírás — modern történettanítás. nemzedék érkezzen meg legelőször a messzelátó csúcsokra. Mi keresni valónk is lenne immár az elhasznált és kicsinyes sovinizmus ünnepi lakomára megterített asztalai körül. Széchényi István és Bethlen Gábor széles, európai magyarságára van most a legnagyobb szükség. A magyar életösztön korszerű megnyilatkozása ez, és ismét bizonyítja, hogy a germán orientációjú, magyarságtól idegen hatalmi illúziókkal szemben itt a magyarság új jövendőjéről van szó. A formaruha-hazafiság ünnepi megfogalmazásának kora lejárt, és elközelgett a kulturális megértés és közeledés korszaka Kelet felé. Ebben van a magyarság további ezeresztendejének egyetlen biztosítéka. Ez a programm kapcsolódik szervesen a reformációs hősi nemzedék magyar történelmi szerepéhez, ez a márciusi ifjúság politikájának korszerű folytatása. Itt van új szerepe ennek a nemzedéknek az új történelem bírálatánál és a magyar sorsot és jövendőt legjobban kifejező új történetszemlélet megalkotásánál. A legelső korszerű lépés : a megmaradt csonka, főleg alföldi terület lelki, gazdasági, társadalmi és kulturális regenerációja, a magyar vidék életnívójának emelése, az egészségtelen, szellemi és fizikai porral belepett alföldi városok és falvak újjászervezése, mert a magyar vidék még most is a török korszak sivatagi szomorúságára emlékeztet. E nélkül az átalakulás nélkül az alföldnek sohasem lesz vonzóereje a levált részek felé. A protestáns szempontú magyar történetírásnak kell megmutatni az ősi magyar erők elsikkadásának igazi okait. Ebből a nézőpontból kiindulva lesz döbbenetesen világos a germán, katolikus, nagybirtok rendszerű politika kérdése, és az is, hogy a nemzeti életösztön a reformációban fogant művelődés és politika megnyilvánulásaiban élt legmélyebben. Most térjünk át a modern történelemtanítás kérdéseire. Legelőször is túl kell magunkat tenni a tradíciók és a tanterv megkötő erején. Sürgős teendők vannak itt, mert sajnos az iskolákon belül nem mindig a magyar lélek újjászületése folyik, hanem sok esetben csak idegen kópiák adják a modernség látszatát — nem belülről újul a magyarság. Nézzük közelebbről a történelem órákat. Harmadik és nyolcadik osztályban tanítunk magyar történelmet (csak az első osztályban Magyarország földrajzát). Mindkét alkalommal csak nagy vonásokban, kronológiai sorrendben, politikai történelmet. Ami a világtörténelmi kapcsolat során ismét előkerül, csak száraz elismétlése a harmadik osztály anyagának, a világtörténelemmel való minden szerves kapcsolat és érdekes összehasonlító szempont nélkül. Tanítunk azután ókort, középkort, újkort tankönyvekből, amelyek nagy történelmi müuek száraz kivonatai, adatok untató halmazával, amelyből a diák a napi lecke adagát megtanulja és a következő adagnál már el is felejti. Telnek az évek, odakint, Keleten, és Nyugaton új erők születnek, ismeretlen eszmék forrnak, és mi csak tanítjuk csaták,
