Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 1. szám - Csaba József: Modern történetírás – modern történettanítás

Csaba József : Modem történetírás — modern történettanítás.i:?

a magyar nép sajátos és tragikus földrajzi, néprajzi és történeti adottságainál fogva organikus életformáit.

A modern történetírásnak ez az új szemlélete így rengeteg új problémát vetett föl, ami eddig kívül esett a történelmi érdeklődés körén.

Induljunk ki újból magyar helyzetünkből. Nemzeti katasztrófánk felszínre dobott minden válságot, kérdést, gyujtóanyagot, ami a világháború előtt a mélyben lappangott, és jóformán senki sem tudott létezésükről (pl. az erdélyi oláhság veszedelmesen nagymérvű terjedése). A nemzeti lét és nemlét kérdése újra itt van előttünk, és a történetírásnak a feladata, hogy a történeti fejlődésből fejtse meg sorsunk, tragédiánk, küldetésünk, dunamedencei életünk értelmét. A világháború és Trianon után egy új nemzeti orientáció megfogalmazására volt szükség. így született meg a magyar történetírás sok új probléma területe : a magyar társadalom, főleg a középosztály, a faji kultúra, a magyar gazdasági élet, a nemzetiségi fejlődés stb. történetének új szemlélete. Történelmileg meg kellett magyarázni társadalmi életünk válságának eredetét, nemzeti városi életünk és városi kultúránk hiányát, a nemzet szellemi közösségén kívül élő, de magában nagy erőket hordozó parasztság küldetését, a 67 után kialakult idegen eredetű középosztály szerepét, a hirtelen megnőtt főváros problémáját, a török korszak utáni telepítés, a nemzetiségi kérdés probléma-komplexumát, a protestáns és katolikus, nyugati és keleti magyar ellentét értelmét és még rengeteg más kérdést.

A történetírás a nemzeti jövendő műhelye lett, és szörnyű sorsunk sivársága elől a történelem vigasztalása felé menekültünk.

Az új történetírás természetesen valamilyen állásfoglalást jelentett a történelmi tények megítélésénél. Trianon utáni új helyzetünk új állásfoglalásra kényszerített, és így elkerülhetetlenné vált az úgynevezett „átértékelés“. A beidegzett fogalmak, a hagyományos történetlátás eltűnésével együttjárt a könyvet alig olvasó tömeg támadása. Az átértékelés természetes folyamat volt. A kérdés csak az, hogy mindenben nemzeti életösztönünk parancsa szerint történ t-e? És ezen a ponton fajunk sorsával jelenben és történetileg legmélyebben összeforrt protestáns mivoltunk kell, hogy gyors tájékozódás után meghallja a nemzeti életösztön szavát, és lerombolja az esetleges téves történetszemléletet, még ha tetszetős, új köntösben jelenik is meg.

Ez a mostani fajilag öntudatosabb nemzedék szimbolikus értelmezésben a katakombák keresztyénségét kell hogy képviselje ebben a világváltozásban, amikor barbár erők újra balkánizálták Európa nagy részét.

Az új európai helyzetben már most milyen új orientációt adjuk a magyarságnak. Nyugaton most már kevesebb keresnivalónk van, mint Keleten. Kelet a titkok, új lehetőségek, megoldatlan, nyers erők földje. Ebben az új történelmi hajnalhasadásban a fiatal magyar