Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 4. szám - Belföldi lapszemle
186 Belföldi lapszemle. tanfolyam nem maradhatott meg a mezőtúri gimnáziummal kapcsolatban. Az orosházi tanfolyamnak a szegedi tankerületben lévő gimnáziumhoz való csatolása a tanfolyam miniszteri engedélyében is szerepel, amely szerint a tanfolyam tanulói a szegedi tankerület valamelyik állami gimnáziumában tehetnek vizsgát. Mivel a tankerületben jelenleg nincs állami gimnázium, ezért engedte meg a Minisztérium az Orosházához legközelebb lévő szarvasi gimnáziumnak a vizsgáztatást. így került az orosházi tanfolyam a szarvasi gimnáziumhoz, nem pedig azért, mintha a mezőtúriak a szokásosnál valamivel is szigorúbb mértéket alkalmaztak volna. Musulin Béla, az orosházi gimn. tanfolyam vezetője, BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1936, 5. szám. Kari János ismerteti ,,A fasizmus pedagógiai elvei“-t. Kiemeli, hogy a cél erős, öntudatos állampolgár nevelése. Ezért a középiskolákban első helyen a nemzeti tantárgyak állnak. Petrich Béla cikke : „A gyakorlatiasság elve a francia nyelv iskolai tanításában“. 6. szám. Ksztergomy Ferenc beszámol a Sajó Sándor-emlékünnepről, melyet arcképének leleplezésekor tartottak, s melyen Sajó Sándort mint költőt, pedagógust és tanárvezért méltatták. Fallenbücher Ferenc az osztrák leányiskolák modern nyelvi oktatásának új tervezetét ismerteti. Tamediy Mihály érdekes cikket ír „Egyéni és osztályszelekció Németországban“ címmel. A németek a szelekció nehéz kérdésében testi kiválasztás, jellembeli vizsgálat és szellemi vizsgálat alapján próbálnak eligazodni. Vajtai (Waitsch) István figyelemreméltó közleménye : „Hogyan védekezzünk nyelvünk romlása ellen?“ A védekezés módját nem elmélet, szabályok megtanultatásában, hanem sok olvastatásban jelöli meg. Magyar Középiskola, 1936, 1. szám. Agárdi László befejezi „Az iskola az irodalomban“ c. cikksorozatát, melyben eddig Herczegh Ferenccel foglalkozott. Herczeg írásainak tanár- és tanulótípusairól szól. Gruber Miklós cikkében a német érettségi vizsgálatot szóbelivel is szeretné kibővíteni. Magyar Tanítóképző, 1936, 1. szám. Dr. Veress István : „Lélektani szempontok a tanítójelöltek kiválasztásában“. Prochaska Ferenc : „A hazai földrajz tanítása“. 2. szám. A földrajztanításról szóló cikk folytatása. Kereskedelmi Szakoktatás. 6. szám. Sándor János a lengyel iskolákról ír. 7. szám. Stolpa Károly : Az elaggott érettségi. Evangélikus Népiskola. 2. szám. Kuszák István befejezi „A nyolcosztályú népiskola gyakorlati működéséről“ szóló cikkét. Késmárszky Gyuláné „A vasárnapi iskoláról“ szól. Gárdonyi Zoltán röviden arra próbál felelni, hogy mit jelent Liszt Ferenc művészete a magyar kultúrában. 3. szám. „Iskolás gyermekek erkölcsi minőségének vizsgálata“ címmel Rozsondai Károly ír és örökké időszerű témával foglalkozik. Szalkay Károly : „A család és iskola“. Keresztyén Igazság. 2. szám. Ifj. Pröhle Károly megemlékezik Berzsenyi Dánielről. 3. szám. Zelenka Margit: „Magyarért, magyarul, magyarán!“ Reményik Sándor a „Pásztortűz“ c. erdélyi folyóirat céljairól beszél. Magyar Művelődés. Bartha József ismerteti az új középiskolai törvényt. Méhely Lajos : „Fajiság és kultúra“. Népoktatási Szemle. 1935. 1. szám. Imre Sándor: „A tankönyv szerepe a nevelésben“. Oktatófilm közleményei. Mint a bevezető cikk mondja, a tanítás új kívánalmai közé tartozik az oktatófilm is, mely segít a tanulónak a tanultak átélésében. A folyóirat megjelenését örömmel üdvözöljük, reméljük, segítségünkre lesz oktatói munkánkban. Dr. Gyűri) Aranka.
