Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 4. szám - Barcsai Károly: "Gondolkodás nélkül nem lehet igazán szeretni"

182 Barcsai Károly : Gondolkodás nélkül nem lehet igazán szeretni. dést. Sőt eszembe villan, hogy talán van is annyira fontos az önképző­­köri munka kérdése, hogy érdemes volna egyszer minél több önképző­­köri vezető-tanárnak összejönni azzal a céllal, hogy az önképzőkörre vonatkozó minden kérdést tüzetesen megtárgyaljanak, korszerű tar­talommal töltsék meg és új formába öltöztessék az ifjúsági életnek ezt a kitűnő feladatokra hivatott szervét. Sárospatak. Dr. Harsányi István. „Gondolkodás nélkül nem lehet igazán szeretni“. Mindig nagyra voltam az érzelmek tettreindító erejével. A személyiség pedagógiája1 c. dolgozatomban fennen hirdettem, hogy ,,ha egyedül a nyers tudás halmaza lesz az egyén értékmérője, akkor az ember az ismeretek léleknélküli befogadójává és visszhang­jává süllyed“. A tanítóképzö-intézeti tanítás módszere és a személyiség2 című tanáregyesületi közgyűlési előadásomban is hangoztattam, hogy : ,,A tanítóképzö-intézeti nevelés mindig szem előtt tartja, hogy az értelmi munkába az érzelem önt lelket és az akaratnak is ez a megindítója és serkentője“... Ilyen és efféle elveket hirdettem egyéb munkámban is. Mintha azonban a fenti címben foglalt tétel ellentmondana eddigi elveimmel ! Pedig most is meggyőződéssel vallom, amit eddig' hirdettem ! Cikkem megírásának közvetlen oka egyébként egy egyházi beszéd meghallgatása volt. A bibliai Igén alapuló beszéd veleje az volt, hogy „csak gondol­kodással lehet igazán szeretni, mert csak az szerethet igazán, aki megbocsátani is tud“. Hogy ezekben a szavakban mily mélységes pedagógiai tanulság is rejlik, azt minden pedagógusnak azonnal meg kell éreznie. A tétel bátran így is hangozhatik : Gondolkodás nélkül nem lehet nevelni. A beszéd másrészről bizonysága annak, hogy az egyház embere a szószéken is miként siethet az iskola emberének segítségére.. . A tanító nem lehet eléggé hálás, ha az intelligens szülő a neve­lés munkájában okosan támogatja. De a szülői ház és az iskola együttműködésének van egy ter­mészetes akadálya : az a természetes ösztön, amely egyúttal a szülő­nek, főkép az édesanyának egyik fő erénye is : a gyermeke iránt érzett mélységes szeretete. Nincs tiszteletreméltóbb érzés, nagyobb hősiesség az anyai szeretetnél ! Ezt a hősiességet a rádió tízéves évfordulója alkalmával Gyula diák jellemezte megkapóan a nőkhöz intézett szózatában. 1 Néptanítók Lapja, 1925. 15—16. sz. 2 Magyar Tanítóképző, 1931. 5. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents