Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 3. szám - Dr. Mohr Dezső: Folytatásos iskolai fogalmazványok

130

Dr. Mohr Dezső: Folytatásos iskolai fogalmazványok.

mondta Gyura. „Ettink, ittunk rogvásig, táncoltunk szakadásig és a gaz kísértetektűl üldözve futottunk hazáig.“ Vége.

Békásmegyer, 1935. évi január hó 10-én.

Jákobi István,

Toldv Ferenc reáliskola IV. A) o. t.

Üdülés volt nekem. Didaktikai üdülés ezeknek az apró fogalmazványoknak az elolvasása. Valósággal személyiségekkel találkozunk bennük, kik egészen egyénien ragadták meg a tételt, és hozták azt felszínre saját lelkiségük csillámaival. Bár a többi szabad tételű fogalmazásban, amiket én Fogalmazástanomban felsorolok, szintén találunk sok-sok eredetiséget, ezekben a folytatásos fogalmazványokban az elmélyedés a tételbe szembeszökő. Mondhatnám, hogy dimensióbeli különbség van a fogalmazványok között.

Mondhatnám mélység tekintetében van itten nagyméretű különbség, sőt azt is mondhatnám a szabad tételeknél, hogy a tétel megválasztásában mutatkozik már az oroszlán köröm. Itt van a Semadan Kálmáné. Ez a fiúcska valósággal természetbarát, állatbarát, komoly megfigyelőnek mutatkozik be dolgozatában, olyannyira, hogy erről talán önmagának sem volt a fogalmazás elkészítése előtt sejtelme. Nézzük csak a Brokes Józsefét, szinte alig merem mondani, hogy ennek a fiúnak a Mikes-stílushoz utánzása művészi módon sikerült.

De mit szóljunk a cigány fogalmazványokhoz, Jakóbi István meglátásaihoz. Valósággal Mikszáth-meglátások ezek. Az írói véna félreismerhetetlenül megvan ebben a fiúcskában, az idő a dimenzióbeli fejlődés bizonyosan megérleli, és megvan minden remény arra, hogy ebből a fiúból „pap lesz, akárki meglássa!“

Előnyei ennek a folytatásos fogalmazásnak mindenekelőtt a tartós foglalkoztatás, amely kedvező esetben elmélyedésre vezet. A gyermek megszokja a huzamosabb foglalkozást ugyanazzal a tétellel. Sok oldalát csiszolja meg a gondolatnak, akárcsak a gyémántnak, és ragyogást csal elő sokszor kapott témából is.

Nem ír a végkimerűlésig, csakhogy elkészüljön a dolgozat minél előbb, nem lesz unott előtte a tétel, akkor veszi elő, amikor mondhatnám az ihlet arra ráviszi, és amikor előveszi, ezt oly gonddal teszi, mint a gyémánköszörűs, mikor a gyémántját értékesebbé formálja a nyers megleléséhez képest, más szóval a gyermekben felébred a műgondnak a tudatossága, és élvezettel fog a fogalmazvánnyal annak elkészülte után is pepecselni, a kifejezéseket mozaikszerű behelyettesítésekkel tökéletesíteni, és végleges formára törekedni, hogy az elgondolása szerint ugyanazt a hatást keltse az olvasóban, mint amit ő írásakor átélt. Természetesen nem fog ez kedvezőtlen hatással maradni a helyesírásra és a dolgozat külső alakjára sem. Fejleszteni fogja a műérzékét, műítéletét, műélvezetét. Az átlagnál mélyebb betekintést nyer a szerkezeti kérdésekbe.

Ez a legfontosabb eredménye a folytatásos dolgozatoknak: bevezetés a tudatos szerkesztésbe. Merthiszen a szerkesztést volta