Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 3. szám - Dr. Péter Zoltán: Az önképzőkörök hanyatlása
Dr. Péter Zoltán : Ar önképzőkörök hanyatlása. 115 bírálat az állandó műsorszámok. Ezek nem érdekelnek egyformán mindenkit. Még hozzá nem is elsőrangú munkák kerülnek előadásra. Tehát elsősorban változatosabbá, mozgékonyabbá akarják tenni a műsort, bővíteni természettudományi, technikai, aktuális politikai és társadalmi problémák, s a diákélet problémáinak megbeszélésével, vitaülések rendezésével aktuális témákról. Többen szeretnének vidám jeleneteket előadatni az üléseken, esetleg sportbeszámolókkal is tarkázni a komoly számokat. Heti iskolai beszámolót is javasol egyik diák az iskolai élet kiemelkedőbb eseményeiről, persze humoros hangon. Általában hangoztatják az életből vett témák fontosságát. A színvonal biztosítására pedig egy bírálóbizottságot hoznak javaslatba, amely előre megrostálná a műsorra kerülő számokat. Kívánják, hogy a műsor gyorsan peregjen, és némelyek kikelnek a hosszú ülések ellen. Van, aki mégis kifejezi, hogy a szórakoztatás kedvéért nem szükséges épen kabarévá átalakítani az önképzőköri üléseket. Egy tanuló a külföldi irodalom ismertetését is javasolja. Sokan jónak látnák több — lehetőleg havonta — nyilvános ülés rendezését, mert azokon jobb műsorszámok vannak és több részvevő. A műsorral függ össze a zene kérdése. Nagyon sokan állást foglalnak a klasszikus zene ellen, mert a többséget nem érdekli. A tanulók nagy része megfelelő zenei műveltség hiányában nem élvezi. Helyette magyar (cigány) zenét és szalonzenét (tánczenét) javasolnak. Sokan a jazzt is bevezetnék az önképzőkörbe. Általában elismerik a jazz- és tánczene alacsonyabb rendűségét, de mivel a mai ifjúságot jobban megfogja, mégis kívánják műsorra bocsátani. Csak egy tanuló foglal állást határozottan a jazz ellen, mert nem való az önképzőkörbe. Abban megegyeznek a vélemények, hogy minél több zeneszámra van szükség az üléseken, mert a zene enyhíti a komolyságot, felvillanyoz és vonzóvá teszi a műsort. A javulást néhányan attól várják, hogy mindenekelőtt be kell láttatni a tagokkal, mily értékes, saját magukra nézve hasznos munkát végezhetnek az önképzőkörben, hogy így lelkesedést keltve bennük, meglegyen a lelki rugó, amely őket tevékenységre ösztönözze. Ennek egyik módja lenne, hogy a felnőttek komolyabb érdeklődést mutassanak az önképzőkör dolgai iránt. Az egyik tanuló indítványozza, hogy az önképzőkör hanyatlásának kérdését egy gjmlés keretében beszéljék meg. Vannak, akik javulást csakis az tagok szellemének megváltozásától remélnek. „Az önképzőkörön csak az ifjúság szent elhatározása segít.“ — írja az egyik komolyabb tanuló. Bár általában az önképzőkör hibái és a javításra irányuló javaslatok töltik ki a dolgozatokat, mellékesen elárulják a tanulók azt is, hogy mire valónak tartják az önképzőkört. Ezek szerint az ideális önképzőkör képe körülbelül ilyenformán él a tanulók lelkében. Az önképzőkör olyan iskolai ifjúsági alakulat, melynek célja a tagok önképzése, önművelése, művészi törekvéseinek ápolása, az iskolá-
