Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 3. szám - S. Szabó József: Kálvin négyszáz éves
98 S. Szabó József: Kálvin négyszázéves Instiluliója. Az 1536-i Institutiót Kálvin első renden tankönyvnek szánta. Elemi vezérfonalat óhajtott vele nyújtani az igaz kegyességre és bölcseségre (sapientia et pietas). Előadási módja egyszerű, keresetlen, mint a népnek való tanító műveké. így mondja mindezt maga Kálvin műve elején az I. Ferenc francia királyhoz intézett ajánlásban. Másodsorban nevezi művét hitvallásnak, melyből megismerhető az az evangéliumi tudomány, ami ellen a király és követői fenekedtek. A könyv tartalma, elrendezése a kátéknak megfelelő : törvény (tízparancsolat), hit (apostoli hitforma) ,imádság (Mi Atyánk), sákramentomok fejtegetése. Befejezése mintegy norma és intelem a királyhoz a keresztyén szabadságról, az egyházi hatalomról és állami kormányzásról. A keresztyén szabadság különben Kálvin pedagógiájában a nevelés végcélja is. Ezekből látható, hogy az Institutiót nem ok nélkül nevezték sokan katekizmusnak. Kálvin előtt példaképül Luther kis kátéja állott, de ő maga is arra a meggyőződésre jutott, hogy a reformációnak föl kell eleveníteni az első keresztyének katekizálását, melyet a középkori keresztyénség teljesen elhanyagolt. Azon ne ütközzünk meg, hogy olyan nagy terjedelmű könyvet kívánt a reformáció követőinek tankönyvül kezébe adni, mint amilyen az Institute már első kiadásában. Ez akkor, amikor még nem volt tantárgyak és tankönyvek sokasága, nem mutatkozott túlságosnak, s mélyebb fejtegetései is megtalálták az utat a hit igazságai és az üdvösség után áhítozó lelkekhez. Hiszen a Melanchthon szintén nagy terjedelmű és mélyértelmű Loci Communes-ét is tankönyvül használták úgy Németországban, mint többfelé, pl. nálunk is. Nyomai vannak, hogy Kálvin a Locit is tanulmányozta Institutiójának megírása előtt. Az Institutio később tartalmának bővülésével és mind tudományosabbá való fejtegetésével kinőtt a káték sorából, úgyhogy az 1559-i kiadásban már nem is nevezi Kálvin tankönyvnek. Itt már mint egy hatalmas hitvallás, egy kiváló theologiai tudományos mű, az ő reformációjának irodalmi betetőzése áll előttünk. Egyébként Kálvin érezte, hogy az Institutio 1536-i kiadásában sem megfelelő formája egy, főként a gyermekek kezébe adandó tankönyvnek, azért azt mondja benne, hogy „a keresztyén vallástanításnak legcélszerűbb módja az lenne, ha volna egy, e célra szerkesztett formula, mely a mi vallásunknak minden főbb részét lehetőleg magában foglalná“. Ebből tenne vallást a gyermek 10 éves kora körül az egy, igaz és tiszta hitről az egész egyház színe előtt. Ekként „nem lenne az emberek nagy része annyira tudatlan és neveletlen, az új és idegen tanok nem szakítanának el akárhányat olyan könnyen, s végre a keresztyén tudományról mindenkinek lenne valamelyes rendszeres ismerete“. E célból készítette el 1538-ban az ú. n. genfi kátét, melyet aztán több kiadásban használtak. Kálvinnak a tanítás mintegy természetében gyökerezett. Lelkülete, testalkata, egész egyénisége az oktatásra rendelte. Jobban is érezte magát a tanári kathedrán, mint a templomi szószéken, amelyet szintén kathedrának tekintett és nem rostrumnak. Nem
