Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 7. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 283 két az az volt, hogy a nagy nyilvánosság előtt mindig agyonhallgatott tényt Zalánfy aláhúzta és kiemelte, hogy Bach a lipcsei evang. Thomas templom karigazgatója volt. Nem lett volna a hazai Bach-megemlékezések sora teljes, ha ez a tanulmány nem láthatott volna napvilágot. Dr. H. Gaudy László. A Magyar öntudat kistükre: A felsőkereskedelmi iskolai tanárok Nemzeti Szövetségének kiadása. Budapest, 1935. Ára T40 P, 127 oldal. A könyv alcíme ez is lehetett volna : amit egy kereskedelmi érettségit tett ifjúnak föltétlenül kell tudnia. Minden együtt van ebben a kis könyvben a magyarság történelméről, külföldiekre gyakorolt hatásáról, íróink és művészeink külföldi sikereiről, természettudományi világnagyságainkról, sport-büszkeségeinkről. Népünk és földünk sajátosságairól, az ország megcsonkításának következményeiről és jövőnk feladatairól. Az egyes fejezetek írói a budapesti legkiválóbb kereskedelmi iskolai tanárok, örömmel látjuk, hogy a húsz fejezetre osztott értekezések tanár- irógárdájából négy evangélikus és ugyanannyi református. Az itt feldolgozott anyag és adatgyűjtemény kiegészíti a kereskedelmi iskolák tananyagát, de azért még sem lehetne azt mondani, hogy ez a kiadvány olyan adatgyűjtemény, amelynek olvasása után a végzett ifjú visszaemlékezik végzett tanulmányainak anyagára, hanem olyan ismeretek állnak az olvasók rendelkezésére, amelyeket jó állandóan szem előtt látni. Rosszindulatú emberek azt is állíthatnák e könyvről, hogy ami évek alatt nem volt elvégezhető a tantermekben, az most dióhéjban összegyűjtve áll az ifjúság rendelkezésére. Mi még a békeévekből emlékszünk az érettségire készített irodalmi és történelmi dióhéjakra, amelyekhez talán csak anyagi érdekből egészen jónevű szakemberek is odaadták nevüket. Annál inkább dicsérendő ez a vállalkozás azért, mert a tananyag után következő ismereteket adja útravalóul, s ezzel új utat nyit azzal a talán ki nem mondott céllal, hogy megteremti a kereskedelmi iskolák és végzett növendékeik között az iskola utáni együttműködés s így a tanítás lehetőségeit. Ez a gondolat minden dicséretet megérdemel. Talán hasonlít ez a törekvés Vajthó László munkájához, de mivel egész más témakörben mozog, s mert egészen az iskola levegőjét és a leghasznosabb Ismereteket nyújtja, öncélúságát s önállóságát is ki kell emelni. A könyv érdeme az is, hogy felekezetieskedő cikk vagy azt célozó semmi megjegyzés nem található egyik értekezésben sem. A húsz dolgozat legkiválóbb szerzői pedig : Farkas László, Hézser Aurél, Horn József és Kovács Albert. . Dr. H. Gaudy László. Hurkai Schiller Pál: Pszychologia és emberismeret. Bevezetés a pszycho- lőgiába és a pszyehoteehnikába. Pantheon kiadás. Budapest, 193-1.146 oldal. ,,Az ember lelki életének elméleti és gyakorlati vonatkozású problémái fölött“ ad áttekintést a könyv. Ez valamivel kevesebb, mint amit a címben a szerző beígért. Ahogy7 az előszóban olvassuk, s ahogy a magyar tudományos irodalomban tapasztaljuk, ma alig van olyan iskolai vagy tudományos lélektani irodalom, amely a pedagógiának hasznára volna. Ma, amikor a gyermeklélektantól a vailáslélektanig minden tudományág feladatának ismeri a lélektannal való foglalkozást, tisztán pedagógiai szempontból is nagy jelentősége van egy ilyen könyv megjelentetésének, ha az maga előtt látja azt a pedagógiai irodalmat is, amelynek műve egy részét készíti. Amikor azonban a pedagógia munkásait csak a pszychotechnika olyan munkásainak tekinti, mint, akik részére áll a pszychologia részéről feldolgozott anyag, s a pedagógusoknak ezt csak alkalmazni kellene, olyan méltánytalansággal jár el úgy a pedagógia, mint a pedagógusokkal szemben, ami nehezen bocsátható meg. A hiba bizonyosan ott keresendő, hogy a szerző otthagyta ,,első szerelmét“, magát a pedagógiát. Talán csak pedagógus ember veszi túlérzékenyen a pedagógia észrevehető
