Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Lengyel Endre: Néhány megjegyzés a mennyiségtani óratervvel kapcsolatban
72 Lengyel Endre : Megjegyzés a mennyiséglani óratervvel kapcsolatban. Hogy csak egy esetet említsek, mikor egy hasábnál a téglalap területét az átló és az egyik oldal közötti szög segítségével kellett kiszámítani, egyeseket alig lehetett rávezetni arra, hogy az oldalak a sin. és a cos. függvények felírásával meghatározhatók. Pedig a trigonometriát még csak az előző évben tanulták. Természetesen nem lehet megvárni, hogy az óra elején felírt példát mind kiszámítsák, mert akkor már nem jutna egyébre idő. De meg kell mutatni az általános megoldást a táblán. A numerikus rész maradhat házifeladatnak. Az óraterv szerint ezután az elméleti rész számonkérése következik. Ez aránylag a legkönnyebben megy, ha gondosan leírták a magyarázatot. Egy kis jóakarattal ezt mindenki megtanulhatja. A további időt ismét feladatok megoldására szenteljük, vagy pedig új elméleti részt tárgyalunk. Bármilyen legyen is azonban az óratervünk, nézetem szerint az legyen a főcélunk, hogy a tanulókat a feladatok önálló elkészítésére szoktassuk. Erről természetesen csak a tanórák alatt lehet szó. Tegyünk úgy, mint a rajztanár, aki ellenőrzi minden tanuló készülő rajzlapját, s néha egy-egy ceruzavonással azokba belejavít. Nekünk is oda kell menni minden tanulóhoz, aki számolás közben megakad és segítséget kér. Nem szabad azonban elhanyagolni a tábláról való feleltetést sem. És ne csak az elméleti rész bemutatását, hanem példák kidolgozását is végeztessük a táblánál. Ilyenkor látjuk, hogy némely tanuló, aki a padban csendesen, de biztosan megoldja a feladatot, mennyire ügyetlen, ha a táblánál áll, és munkáját szavakkal is folyton indokolnia kell. Gondoljunk arra, hogy az érettségi vizsgálaton nem csak számokat írni, hanem beszélni is kell. És ha el is maradt az érettségi számtani írásbeli, a szóbeli vizsga egyik kérdése mindig egy feladat megoldása. Ilyenkor derül ki, hogy szokva van-e a tanuló a példák önálló kidolgozásához? Ézzel kapcsolatosan szóvá teszek itt egy esetet, ami pár évvel ezelőtt történt, s amit mint kérdező tanár, sok előző érettségi vizsgáztatásom egyikén sem tapasztaltam. A vizsgáló-bizottság elnöke egy második táblát is állíttatott be s míg az egyik tanuló felelt, a következőnek ezen a második táblán kellett vagy kellett volna felírnia feladatának megoldását. Kétségtelenül ez a vizsgálat gyorsításával járt volna, ha minden tanuló jeles előmeneteld lenne a mennyiségtanból. De mint minden tárgyból, úgy ebből is vannak elégségesek, sőt alig-elégségesek. Az ilyen tanulók tehát csak álltak a tábla előtt. A készületlenség kiderül más tárgy köréből is, de nincs a tanuló kitéve annak, hogy egy tábla előtt álljon tíz percig pellengért. Ugyanilyen jogon az ismeretlen latin szöveg fordításának felírását is elrendelhetné az elnök erre a fekete táblára. Ha szabad az ismeretlen