Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Dr. Hoffer András: A földrajz kívánságai a készülő új tantervről
Dr. Holler András: A földrajz kívánságai a készülő líj tanterviül. 57 a magyar történettanítással összefüggő szemléltető eszközöknek a trianoni állapotokat is figyelembe vevő, gondos összeállítására volna nagy szükség. Mindenekelőtt szép, művészi kivitelű, érzelem- és gondolatkeltő faliképek sorozatáról kellene gondoskodni, hogy minden középiskola faláról magyar történeti levegő áradjon a magyar ifjúság leikébe. A diapozitíveknek a tananyaghoz alkalmazott kollekciója mellett a történeti érzék fejlesztésének, a világos fogalomalkotásnak, de főként az érzés és akarat céltudatos irányításának érdekében nagyon fontosnak tartanám történetirányú hangos filmek készítését. A tanuló előtt a történeti élet drámai erejét legmegraga- dóbban emberi cselekedetek bemutatásával szemléltethetjük. Erre a célra nagyon értékesnek tartanám kiváló magyar történeti drámák és színművek (Bánk bán, Hunyadi László, V. László, Ócskái briga- déros, A híd stb) egyes jeleneteinek bemutatását főként az alsóosztályos tanulók előtt. Ugyanezek a filmek az irodalomtörténeti oktatás céljait is szolgálhatnák. A művésziesen megjátszott történeti jelenetek a tanuló lelkében annyi mély és maradandó hatást, annyi konkrét képet, eleven impressziót, kitörölhetetlen élményt vinne be, amennyit belső szemléltetés útján a történettanítás legnagyobb mesterei sem képesek pótolni. Tudom, hogy a szemléltetés modern eszközeinek megteremtéséhez idő és pénz kell, azt is tudom, hogy a tanár buzgalma a rendelkezésre álló eszközök mellett a tanításnak nagyon sok igényét ma is ki tudja elégíteni, de azt hiszem, a szempontoknak részletesebb megvilágítása, az eszközöknek rendszeresebb megjelölése a történettanítás módszerének átlagos színvonalát nagy mértékben ■emelné. Debrecen. I)r. Madai Pál. A földrajz kívánságai a készülő új tantervtől. „A földrajz az a tudomány, amelynek az emberi élei minden lehető körülményei között leginkább hasznát lehet venni.“ „Semmi sem alkalmasabb a józan gondolkodás fejlesztésére, mint a földrajz.“ A földrajzról tett ezek a megállapítások Kant-tói valók. Folyóiratunkban már előadtam legfontosabb mondanivalóimat a gimnáziumi természetrajz- és vegytantanítás reformjáról.1 Ezekben a cikkekben különösen a vegytani és ásványtani stúdiumoknak teljesen kiérdemesült, a múlt század végéről ittfelejtett gimnáziumi 1 Dr. Holler András : Gondolatok a gimnáziumi természetrajz- és vegytantanítás reformjához. Prot. Tanügyi Szemle. VI. (1032.) évf. 2. szám. ür. Ho/fer András: Az ásvány-földtan és az új tanterv. Ugyanott. VIII. C1034.) évf. 6. szám.
