Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Dr. Hoffer András: A földrajz kívánságai a készülő új tantervről
58 Dr. Hof jer András: A földrajz kívánságai a készülő új tantervtől. kezelésére, a XX. század közepe táján már tarthatatlan állapotára mutattam rá. A földrajz középiskolai oktatásáról már hatalmas magyar szak- irodalommal rendelkezünk. Ez a földrajznak pedagógiai, világszemléleti és világnézeti fontosságáról minden elfogulatlan érdeklődőt kötelező erővel meggyőz. A földrajz gyakorlati fontosságára pedig ezen kívül az élet is mindennap figyelmeztet. A világháború, a rádió, a Föld felszínét 200—300 km. óránkénti sebességgel beszáguldó járművek, a kivitel-bevitel szinte élet-halál problémái, a világgazdaságnak mindennapi életünkbe beleszóló kérdései, a megszállások miatt még kötelezőbb honismeret s az életnek ezer meg ezer aktualitása nagyobb földrajzi tudást, alaposabb és tartósabb hatású földrajzi képzést sürget. Aki ezt nem akarja meglátni, az úgy tesz, mint aki az elterhelt ősi házat pénzügyi problémák mellőzésével akarná megmenteni. S ezekkel a követelésekkel szemben hogyan áll a középiskolát végzett, ú. n. általános műveltséget nyert ember? Csaknem teljes földrajzi analfabétizmussal ! Itt nemcsak a topográfiai tudás általános gyatraságára gondolok, azt még egy iskolai térképről is pótolhatja, úgy ahogy, bárki bármikor, hanem a modern földrajzi világkép, a földrajzi világszemlélet és földrajzi gondolkozás nagy fogyatékosságára, sőt legtöbbször teljes hiányára. Meg vagyunk győződve, hogy a most vajúdó középiskolai tanterv készítői ennek teljes tudatában vannak, s az új tanterv megadja a földrajznak azt a helyet, ami műveltségelemi és gyakorlati fontossága szerint a ma középiskolájában megilleti. A főkérdés most már csak az, hogy mit, hol és hány órában tanítsunk, hogy a célt: a modern földrajzi szemléletet, a modern földrajzi világkép kialakítását elérjük? Az első fontos megállapítás, amit ellenvetés nélküli tapasztalatként le kell szögeznünk, hogy a földrajzot nem elég csak alsó fokon tanítani. Napról-napra szomorúan tapasztaljuk, hogy növendékeink földrajzi tudása, ha van még egyáltalában, már az ötödik osztályban is minimális, éspedig nemcsak az idegen világrészekről, de Európáról* sőt Magyarországról is. Mit tudhatnak akkor földrajzból az érettségizők? Hol vagyunk a középiskolai Tanterv-kitűzte céltól, amely volna : ,,A Földnek, különösen a Föld felszínének ismerete a rajta folyó élettel együtt, főként hazánk földrajzi, történelmi és gazdasági helyzetének megértése. ..“ A földrajznak a középiskolában való tanítására dr. Cholnoky Jenő már 1916-ban adott egy részletes és a szakemberektől általában és csaknem változtatás nélkül elfogadott jó tervezetet.2 Az ő terve a következő : 2 Dr. Cholnoky Jenő : Javaslat a középiskolai földrajzi oktatás javítása tárgyában. Orsz. Középisk. Tanáregyesületi Közlöny. XLIX. (1916.) évi. 8—9. szám.
