Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Dr. Madai Pál: Történelemtanításunk és az új tanterv
54 Dr. Madai Pál: Történelemtanításunk és az élj tanterv. óvja a tanárt attól, hogy „a IV—VII. osztály anyagának magyartárgyú fejezeteit mostoha, mintegy függelékszerű tárgyalásban részesítse“, mégis mostanában is hallottam olyan esetről, amikor a világ- történeti anyag feldolgozása — bizonyára az említett okból — a magyar történet rovására történt. A fentiekből világosan következik, hogy a nemzeti történet- tanítás elmélyítése az alsó- és felsőfokon legcélszerűbb. Az alsófokú történettanítás érdekében nem kell mást tennünk, minthogy azt a szerepet, amelyet korábbi tanterveink a történeti érzék és gondolkozás fejlesztése terén az I—II. osztályos magyar nyelvi olvasmányok körébe utaltak, adjuk át legalább a második osztályban s legalább heti két órában az önálló tárgyként beiktatott magyar történelemnek. Ez lehetővé teszi a régi cezúra megtartásával a magyar történet anyagának két évre való beosztását és az 1924-es tantervben legerősebben érzett hiánynak a pótlását. Így a nemzeti történetnek a hazafias és erkölcsi érzület fejlesztése szempontjából annyira fontos elbeszélő részletei, az eseménytörténet színes, eleven képekbe foglalt élménysorai a mainál sokkal jobban megadják azt a később nehezen pótolható érzelmi és gondolati alapot, amelyen középiskolai történet- tanításunk felépül. A világtörténetet az 1899-es tanterv szerint, de a mai kezdőév meghagyásával három évre, a IV., V., VI. osztályokba osztanám be. Az emberi művelődés fejlődésének a világtörténet egyes korszakaiban kibontakozó nagyszerű folyama, a nemzeteknek a koreszméktől irányított megragadó küzdelme e középső fokon a tanuló figyelmét és szellemi erejét annyira leköti, hogy ebben a keretben a magyar történet anyagából csak a világtörténettel szorosan összefüggő eseményeket, a legjelentősebb hatásokat tárgyalnám. Tapasztalat szerint ugyanis a világtörténet sajátos szempontjai alá nem vonható magyar történeti anyag tanulóra, tanárra nyomasztó teherré válik, a feldolgozást nehézkessé teszi, s a kiküszöbölés gondolatát érleli meg. A világtörténet feldolgozására a IV. osztályban kettő, az V-ben három, a VI-ban négy órát fordítanék. A VI. osztály negyedik órája kétségtelenül a legújabb kor terjedelemben és fontosságban megnövekedett anyagának intenzív feldolgozása érdekében volna kívánatos. A középiskolai történetoktatás nemzetnevelő céljának maradandó elmélyítése, a magyar intelligens középosztály gondolkozásának termékeny és cselekvő nemzeti eszményektől áthatott kialakítása érdekében fontosnak tartanám a nemzeti történetnek az irodalom- történet példájára a VII. és VIII. osztályban való tanítását, illetőleg a leánygimnáziumokban megvalósított gondolatnak az új tantervbe való átültetését. így az alsó- és középfokú történettanítás hat éve alatt szerzett tárgyi ismereteknek, érzületi és gondolati tartalmaknak kibővített, sokoldalú feldolgozása, mélyen bevésett összefoglalása tetőzné be a históriai nevelés nyolcéves folyamatát. Az értelmi fejlődés e legkedvezőbb fokán két évre osztott magyar történettaní
