Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Dr. Madai Pál: Történelemtanításunk és az új tanterv
f>2 Dr. Madai Pál: Történelemtanításunk és az új tanterv. lelkületétől, kevésbbé tudja érdeklődését és kíváncsiságát ébren- tartani. 5. A francia nyelv tanításával kell gyakorlati célt is elérnünk, vagy legalábbis megközelítenünk. Ebből a szempontból nem nagyon fontos, hogy milyen sorrendben vesszük az irodalmi olvasmányokat, mert mindegyikben igen nagy a passzív szókincs. De vannak pedagógiai céljaink is : a francia szellemi élet megismertetése és ezzel kapcsolatban gondolatok ébresztése. Ebből a szempontból előnyösebbnek látszik az irodalmi olvasmányok tárgyalásánál a történelmi fejlődés elvének megtartása. Debrecen. Hettesheimer Ernő. Történelemtanításunk és az új tanterv. Örömmel fogadtam a Protestáns Tanügyi Szemle szerkesztőségének azt az elhatározását, hogy az új középiskolai törvény alapján készülő Tantervnek és Utasításoknak minél tökéletesebb megalkotása érdekében a középiskolai tanárságnak a Klebelsberg-féle reform végrehajtása során szerzett tapasztalatait és gondolatait felszínre hozza. Az alábbi sorokban a középiskola történeti anyagának a tantervben részletezendő kiválasztására, beosztására, csoportosítására, valamint az utasításokban kifejtendő általános és módszeres szempontokra vonatkozólag néhány, a gyakorlatból leszűrt és a kor szellemében megkívánt módosítást óhajtok kifejezésre juttatni. A világháború következményeként jelentkező új nemzetnevelési feladatok már tíz évvel ezelőtt megkövetelték egész történet- tanításunknak a magyar jövő változott céljaihoz simuló átalakítását. Az 1924-es tanterv alkotói világosan látták a történetnek a középiskolai tárgyak között elfoglalt szerepét, amelyet már Kármán így állapított meg : ,,Az iskolai tanulmányok közül a történelem áll legközvetlenebb vonatkozásban a nevelés feladatához.“1 A történet e rendkívül jelentős nemzetnevelő szerepének a korszellemtől sugallt megértése bontotta meg először mélyebben a történettanítás tervének 1883 óta alig-alig érintett kereteit. És nem lehet csodálkozni azon, ha e sorsdöntő időkben a rendezés megkezdett munkáját addig folytatjuk, amíg az nemzeti jövőnk szempontjából közmegnyugvást keltő elintézést nem nyer. Az 1924-es tanterv azt a fundamentális elvet, mely szerint történettanításunk középpontjában a nemzeti történet áll, az eddiginél még tökéletesebbé, hatékonyabbá, termékenyebbé igyekezett tenni. Ennek érdekében a nemzeti történet tanításának elmélyítését a középső fokon, a világtörténet keretében tartotta legcélravezetőbbnek. Az volt a cél, hogy a nemzeti és egyetemes történet párhuzamos fejlődésének, egymásra hatásának minél többoldalú megvilágítása által, nemzetközi helyzetünk, állami életünk, kulturális fejlődésünk 1 Mika: Magyar tört. olv. könyv. I. r. Előszó.
