Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 1. szám - Hazai irodalom
44 Hazai irodalom. I)r. Kürtők György : A kiválasztás kérdése és az egyetem. Különlenyoniat a „Felső Oktatásügyi Egyesület Közleményei“ 1934. évi I. számából. 10. I. A világos okfejtésü kis füzet igen időszerű kérdéssel foglalkozik. Igaza van végső megállapításában, hogy „egészséges fejlődés csak ott van, ahol a gyakorlat halad a teória szerint és nem megfordítva“. Eredményeit a tudós szerző maga így foglalja tömören egybe : Az egyetem célja az igazság önzetlen kutatása a tudományok művelése által, ezt autonóm és erkölcsi személyeknek kell végezniük, ezért az egyetemi hallgatóknak is ilyenekből kell kikerülniük. Ennek megfelelőleg a középiskolai oktatásban a tanárok munkájának végcélja ilyen személyiségek kialakítása lévén, a kiválasztásnak a tanárok munkája által kell megtörténnie ; a vizsgák közvetlen kollokviumok formájában már csak ennek a kiválasztó munkának az eredményeit állapítják meg. E kiválasztó munka azonban csak akkor lehetséges, ha a tanárok minden anyagi gond nélkül végezhetik lelkiismeretes munkáikat egy ízig-vérig pedagógus igazgató irányító munkája mellett, továbbá akkor, ha a tanulók száma egy- egy osztályban a 30—35-öt meg nem haladja : tömegnevelés csak ront, de kiválasztani semmi módon nem képes. Az egyetemen a kiválasztás munkája a tudományos tevékenység folyamán történik, s a vizsgák, amelyeket az államhatalom megkíván, voltakép csak a megtörtént kiválasztás tényét állapítják meg arra hivatott férfiak előtt. Axiómaszerűen hangzó tételeit mind aláírjuk, s meggondolásra pedagógus köreinknek melegen ajánljuk. b. d. Horatius dalai. Nem hiába volt lírai költő. Maga ugyan már nem írt dallamokat verseihez, mint görög elődei. De használt versformáinak változatos sokfélesége nem közönséges zenei tehetséget, tökéletes prozódiai képzettséget és finom metrikai érzéket árul el. Maga megjósolta, hogy mindenütt ajkára fogja verseit venni a nép. Életében csak a Carmen Seculare került éneklésre a nagy nemzeti ünnepen, melynek egész lefolyását megőrizte egy újabban felfedezett felirat. Az utókor aztán nemcsak szövegét tanulta verseinek, hanem csakhamar meg is zenésítette. Már a középkorba mennek vissza az első zenei nyomok, melyek alig olvasható és mai fülnek nem sokat ígérő együgyű szerzetesi szerzemények képében próbálják követni a magasröptű költeményeket. Most, hogy a művelt Európa Horatius születésének 2000 éves fordulóját ünnepli, megzenésített költeményeiből állított össze Wagner József gyakorlóközépiskolai tanár egy értékes gyűjteményt, amely a Humanisztikus Gimnázium Hívei Egyesületének kiadásában jelent meg, mégpedig, hogy ne csak hazánkon belül terjedhessen el, a művelt világ érintkezési nyelvén, latinul. A gyűjtemény a Horatius verseihez készült dallamokat felöleli a középkortól kezdve mai napig. A régi zeneszerzők közt ott találjuk Honterust, Orlandus Lassust, a XVII. század némely elfelejtett magyar szerzőit, Pálóczi Horváth Ádámot, a nevesebb külföldiek közt Loewet, Flemminget, a legújabbak közt Kodályt és magát Wagnert. A zeneművek művészi értékéről mondjanak nálam hívatottabbak szakszerű véleményt. A füzet elején latinul hasznos zenetörténeti bevezetés van, a végén pedig tárgymutató, aiúely a zenedarabok hangszerelését tünteti fel, hogy melyik férfikar, vegyeskar vagy zongora-kíséretes magánének. Címe : Carmina Horatii ad modos aptata. Gimnáziumi énekkaraink a készülő 2000 éves jubileumi ünnepélyükre és bármikorra gazdag anyagot találhatnak benne. Zenekedvelők számára értékes okulást nyújt a füzet. Elismerés illesse az önzetlen, ideális célra alakult kiadóegyesület vállalkozását, amely hivatva van külföldön is kultúránk jó hírét terjeszteni, és a szorgalmas szerkesztő hézagpótló értékes munkásságát, amely egy igen érdekes világirodalmi kérdésre derített világosságot. Kapható : Fraknóv Józsefnél Budapesten, VIII., Trefort-u. 8. Ára 2 P, tömeges rendelésben P10 P. Szeremley Béla. „Káin hallgass és nem leszel közlekedési haleset áldozata“, ígéri dr. Kontz Endre belügyminiszteri tanácsos és dr. Dárdai/ József rendőrkapitány, E címen
