Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 8-9. szám - S. Szabó József: A magyar református tanügy újkori fejlődésének kezdete

.S'. Szabó József : A magyar református tanügy újkori fejlődésének kezdete. 343

s onnan nyerték az eklézsiák legátusaikat és, természetesen, rektoraikat is, amennyiben t. i. az eklézsiák még változó rektoriákat tartottak fenn, mert a XIX. század elején, sőt több egyházban már a XVIII. században is állandó, rendes tanerőket állítottak be az iskolákba.

Amint az egyházkerületek az iskolákra egyetemlegesen kiterjesztették főhatóságukat, sorban külön-külön tanrendet is készítettek. A két tiszai egyházkerület tanterveit már említettük. —- A dunáninneni egyházkerület 1798-ban küldött ki egy szükebbkörű bizottságot ,,az oskolákban való tanítás módjának, formájának, matériájának kidolgozására“.9 Munkájukat „egy Pesten tartott commissio revideálta és tette közönségessé“. Az így készült tanterv Methodus Docendi címmel 1801-ben jelent meg,10 11 melynek módosítását és bővítését 1828-ban adta ki a superintendentia.11 A kerület az ehhez való szigorú alkalmazkodást követelte iskoláitól. Ugyanígy a maga, bár később, 1815-ben12 kiadott tantervéhez való ragaszkodást kívánta a dunántúli egyházkerület is iskoláitól. Ebből újabb zavarok keletkeztek, mivel e két egyházkerület tanrendjét nem követték azok a kebelbeli iskolák, amelyek, mint századok óta, úgy most is, Debrecenből vagy Patakról vitték rektoraikat, hanem tovább is az ő anyaiskoláik rendszere szerint tanítottak.13 Hosszas tusakodás után végre is abban egyeztek meg a kerületek, hogy bármely kerület iskoláiba a három főiskola közül bármelyikből lehet ugyan vinni rektorokat, de ezek kötelesek az illetékes kerület tanrendjét követni. A magyar református tanügy ilymódon négyfelé tagozódott a hajdani kettő (a debreceni és pataki főiskola szerint) helyett. De míg ez a kettő csak szellemileg tartotta össze a particulákat, s mint hivatalos szerv nem léphetett fel azok egyöntetű működése végett, addig most a kerületek a maguk joghatóságánál fogva egységes normájuk megtartására hivatalosan és egyetemesen kötelezhették az iskolákat. Nem történt ez egyszerre, de lassanként kifejlődött az egyházkerületeknek intézményes irányítása, és vezetése, ami, kétségkívül, jó hatással volt az egész református tanügyre.

A XVIII. század végén részben szintén a Ratio Educationis hatása alatt az állandó tanítóságok szervezése is megindult a református iskolákban. A Ratióig nálunk a tanerők szakszerű kiképzésével keveset törődtek. Jóformán az élet, a gyakorlat képezte őket. A művelt külföld sem igen járt elől jó példával, mert hiszen az első intézményes tanítóképzést csak 1735 körül kezdették meg Porosz- országban. A Ratio Educationis kezdetleges formában ugyan, de már

9 Egyházkerületi és megyei végzések s kormányrendeletek tára 1783- 1826. Ceglédi református egyházi levéltár.

10 L. u. o.

11 Ádám Gerzson és dr. Jotí Imre : A nagykőrösi ev. református főgim- nasium története. Nagykőrös, 1896. 152. skv. lapokon egész terjedelmében közölve.

12 Kis E. i. m. 173. skv. 1.

13 Szilágyi I. i. m. 42. 1.