Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 7. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 277 X ha nem hallgatjuk meg mindkét felet, akkor bizony egyoldalúság vádjával illethetnek. Cikkében maga Arató is megmondja azt a legfőbb nehézséget, mely a szakteremrendszer megvalósítása elé tornyosulhat: hogy t. i. csak olyan kis- létszdmú iskolában hajtható végre, mint az ő kőszegi líceuma, melynek múlt évben nyolc osztályban alig volt száznál több tanulója, de pl. egy budapesti mamutiskolában elképzelhetetlen a tanulók folytonos teremcseréje és vándorlása. Igaza van viszont Aratónak abban, hogy eddig is megvolt részben a teremváltoztatás, s meg kell mondanunk, hogy eddig is elég nehézséget, fegyelmezetlenséget okozott az, hogy rajz-, fizika-, földrajz-, ének-, torna-, esetleg kézimunkaterembe vándorolt az ifjúság. Ezek a szaktárgyi termek valóban igen szükségesek voltak, de ugyan mért lesz német-terem az egyik, ■s francia-terem a másik, mikor ugyanazok a szemléltető képek használhatók a német, francia, mint angol nyelvi órákon, s ugyanaz a gratnmofon is? Hogy minden tárgy megfelelő teremben kerüljön a tanulóval összeköttetésbe, ez olyan helytelen következtetésre bírhatná a növendéket, hogy pl. hittant csak a hittanteremben lehet és kell tudnia. Most is úgy van a legtöbb diák, hogy mikor kilép az iskola kapuján, nem akar az ott tanultakról többé tudni, mintha azokra már nem lenne szüksége. A koncentráló tanítás azonban minden tárgyba belevonja a többi tárgyakat, kapcsolatokat keres : ennek hátrányos a szakteremrendszer, mely szerint azt képzelheti a gyarló tanulóember, hogy pl. számolni csak a számtanteremben kell neki tudnia. A természettan- és természetrajzóráknak a szertárban való tartását jelenti tulajdonképpen az, hogy szakteremrendszert léptetünk életbe. Ezt meg lehet oldani, most is így van a legtöbb iskolában, s munkáltató órát másképpen nem is lehet tartani. De egy nagy iskolában nem képzelhető el olyan órarend, melyben ne lenne egy időben több magyar, vagy német, számtan vagy akár történelem óra is. Hogy oldja meg ezt a szakteremrendszer? Több magyar-, német- stb. termet csinál talán? Ilyen tékozlást, helypazarlást nem bír el semmiféle iskolafenntartó sem. A számtanterem lényege az, hogy falain több tábla áll a tanulók rendelkezésére. Ez az elemi iskolából jövő tanulók előtt kedves lehet, mert hiszen ott is arra törekszik az újszerő tanítás, hogy minél több gyermeket foglalkoztasson egyszerre a táblánál : versenyezzenek a tanulók a számolásban. Bár meggondolandó, hogy mikor a palatáblát már a kezdő írásnál sem használja az elemi iskola, akkor olyan nagy súlyt helyezzünk a táblán való írásra, mely mégis csak egészen más, mint a füzetben, az életben előforduló, papíron való dolgozás. Ezek a gondolatok merültek fel bennem, s még egyet szeretnék meg- szívlelésre ajánlani. Mivel minden osztály vándorosztály, s nincs megszabott, állandó és megszokott helye, a folyosó vagy előcsarnok lesz a tanulók főtartózkodási helye. Egészen más beosztású iskolaépületeket kellene e célra építenünk. Mivel nem lesz a tanulónak az iskolában otthona, az együvétartozás érzése nem fejlődhetik ki benne. Nem neveli így az iskola a gyermekeket a sajátnak megbecsülésére. Lám, a cserkészetnek egyik első követelménye az, hogy legyen a csapatnak otthona. Pintér főigazgató mindig arra figyelmezteti a tanárokat, neveljék tanítványaikat arra, hogy tegyék el könyveiket, s igyekezzenek már kis korban saját könyvtár létesítésére. Most a „modern“ szakteremrendszer éppen ezt a fontos nevelési célt, a saját megbecsülésére nevelést kockáztatja. Nem tudom, megéri-e az iskola rendjével, a nevelés e fontos törekvésével szemben egy látszólagos előny azt a nagy átalakítást, melyet a szakteremrendszer megkívánna. Dr. Bánkúti Dezső. Önértékre nevelés. Az emberi gondolkozást oly sok ponton megtermékenyítő nagy magyar filozófus, Böhm Károly filozófiájának talán értékelmélete volt a legtermékenyítőbb hatással a tudományos gondolkozásra. Eredményeit, megállapításait nemcsak elismerték, de alkalmazták és alkalmazzák is szüntelen az értéktudományok minden területén. Mély gondolataiért, a fogalmak
