Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 7. szám - Rozsondai Károly: A munkáltatás elve a lélektan tanításában
250 Rozsondai Karoly : A munkáltatás elve a lélektan tanításában. mértékben érvényrejuttatni. De ez áll minden tantárgyra. Az egyes tételek egyéni megoldást kívánnak meg. Az ilyen úton szerzett lélektani alapismeretek lesznek annyira élők és biztosak, hogy az esetleges továbbtanulás sikerrel építhet erre az alapra. 4. Egy példa. Megkísérlem egy lélektani tételnek az elmondottak szellemében való vázlatos feldolgozását. Legyen a tanítás tétele : az esztétikai érzelmek. Esztétikai érzelmek keletkeznek az érzékeléssel, szemléléssel, tapasztalással, mint élményekkel kapcsolatban. Két alapminőségük van : kellemes (gyönyör, tetszés) és kellemetlen (fájdalom, nem tetszés). A tanításnak azt kell megállapítania, hogy milyen minőségű kísérő érzelmek lépnek fel az érzékelés, a tárgyak •szemlélése (főként a látása és hallása) következtében. Az érzelmek élményfeltételeit kutatjuk. Az osztály önmegfigyelést végez. Aránylag egyszerű élményeknek tesszük ki, melyeket még tanulatlanabb ember is elemezhet. A szemléletek tartalmát leegyszerűsítjük, s induktív úton jutunk el egyetemesen érvényes pszichológiai (esztétikai) megállapításokhoz. Az ismerethez szükséges anyag a tanulókban keletkezik, ők azt tudatosítják. A szükséges élmények a következők lehetnek : hangok : egyes zörejek (koppantás, súrolás, kaparás, dörömbölés), egyes zenei hangok (zongorán), hangközök, hármas hangzatok, dallamtöredékek, dallamok, részletek zeneművekből, egységes rövid kompozíciók; a szem számára : egyes tiszta színek, színek csoportosítása, festmények, egyenes és görbevonalak különböző helyzetekben, vonalkombinációk (táblai rajz) mértani síkidomok és testek, építőkövek, műalkotások (építészeti stílusok fényképei), egy filigrán bogár, egy lepkeszárny stb. Az anyag nagy, csak a legszükségesebbeket mutatjuk be. A tanulók közlik, hogy milyen hatást váltott ki bennük az élmény : tetszik-nem tetszik ; jobban tetszik-kevésbbé tetszik ; miért kellemes-miért nem kellemes stb. A szószaporítás kerülendő, különben nem végzünk. Az esztétikai érzelmekkel megnyilvánuló tényeket minél egyszerűbben, minél simábban igyekszünk tudatossá tenni. Meg kell állapítanunk a következő eredményeket: 1. Színeket, hangokat, alakokat mutatunk be, és egyszerűen csoportosítunk. A legegyszerűbb szín, hang, alak és összetételük már magában is lehet kellemesebb hatású (szép) és kellemetlen. Ez az elemi esztétikai érzelem. 2. Összetettebb zenei alkotásokat (dallam, szonatina stb.) mutatunk be (a tanulók szerepelnek !), képeslapokat, festménymásolatokat szemléltetünk. Az a szemlélet, mely összetettebb, s amelynek tartalmi jelentése is van, magasabbfokú esztétikai érzelmet vált ki. 3. Szín- és hangharmóniákat keresünk. Harmónia- érzelmek. 4. Szimmetriát, aszimetriát, aranymetszést szemléltetünk (táblai rajz, különböző metszésű keresztek stb.). Arány- és alakérzelmek. 5. Ritmusokat érzékeltetünk, koppantással, hangszeren, a tanulók is cselekszenek. Ritmusérzelmek. 6. Épületek képeit nézegetjük (pl. a Műveltség Könyvtárában : Pitti-palota ; a Parlamentünk stb.). Az esztétikai tetszés megköveteli úgy a változatosságot, mint az egyse
